Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Nyitókép: Pixabay

Hatalmas háborús jóvátételt követel Németországtól Varsó

A varsói német nagykövetség előtt rendezett tüntetés ismét ráirányította a figyelmet arra a követelésre, amely a második világháború során Lengyelországban okozott károk jóvátételére irányul. Varsó 850 milliárd dollár jóvátételt vár Berlintől.

Varsóban a német nagykövet kijelentette, hogy a kárpótlás kérdését a két ország között mind politikai, mind pedig jogi vonatkozásban 1953-ban lezárták. Az akkori bonni kormány 1,6 milliárd eurónak megfelelő összeget fizetett a Lengyelországban okozott súlyos károk jóvátételére. Azonban, miután 2005-ben Varsóban a Jog és Igazságosság Párt került kormányra, ismét napirendre került a jóvátétel kérdése. Röviddel később azonban a párt ismét ellenzékbe kényszerült, az igény nem konkretizálódott.

2015 ősze óta viszont ismét a Jog és Igazságosság Párt vezeti Lengyelország államügyeit, és a témát Varsóban újra szóba hozták. A parlament Arkadius Mularcsik vezetésével, szakértők bevonásával,

rendkívüli bizottságot hozott létre, amelynek a kárpótlás összegének pontos megállapítása mellett az is a feladata, hogy politikusoknak meggyőző érveket szolgáltassanak a jóvátétel kikényszerítésére.

Mularcsik közölte, hogy a bizottság a háborús károk felmérésére alakult hivatal 1947-es becslése alapján most 850 milliárd dollárra teszi a német kormánnyal szemben támasztott követelést. Utalt arra is, hogy még az év vége előtt Berlinbe készül, mert tájékoztatni akarja a német törvényhozókat bizottságának indokairól. A varsói kormány ismételten hangoztatta, hogy a Berlin részéről emlegetett 1953-as jóvátételt érvénytelennek tekinti, mert akkor Lengyelország kommunista uralom alatt állt, és a döntő szót Moszkvában mondták ki.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy a lengyel külügyminiszter ez év elején tett berlini látogatása során megállapodás született arról, hogy a kárpótlással kapcsolatos nézeteket szakértői szinten egyeztetik, amit Varsóban úgy értelmeztek, hogy a téma Németországban sem került le végérvényesen a napirendről. A Spiegel című hírmagazinnak adott interjúban Mateus Moravjecki miniszterelnök rámutatott arra, hogy

a lakosság számát alapul véve a második világháborúban Lengyelország szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket

és ennek ellenére Varsó a náci Németország által megszállt más európai országoknak fizetett jóvátétel alig másfél százalékát kapta.

Német sajtókommentárok azonban arra vezetik vissza a csillagászati összegű kárpótlási követelést, hogy Berlin ismételten élesen elítélte a lengyelországi igazságszolgáltatásban végbemenő intézkedéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

A 2024–2025-ös jelentős bérfejlesztések hatására a pedagóguspálya vonzereje rövid távon egyértelműen javult, a foglalkoztatottak száma növekedni kezdett – derül ki a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont legfrissebb kutatásából. Balás Gábor, az intézet ügyvezetője az InfoRádióban elmondta, a tanárok a béremeléssel jobban érzik a társadalmi megbecsülést, de van még mit megoldani.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Oroszország az év végéig meghosszabbítja a benzinexport tilalmát, a dízel kivitelére vonatkozó korlátozásokat azonban a piac stabilizálódásával párhuzamosan feloldja – jelentette be Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes. Ukrán drónok megtámadták a Lukoil tulajdonában lévő Filanovsky olajfúróplatformot a Kaszpi-tengeren, a célpontok között két teherhajó is volt, amelyek a kijevi biztonsági szolgálat szerint orosz-iráni katonai szállítmányokban vehettek részt. Románia két napon belül már a második, légterét megsértő drónt lőtte le az ukrán határ közelében. Az éjszaka folyamán Oroszország 157 támadó drónt és két rakétát vetett be Ukrajna ellen, miközben ukrán drónok már hatodik egymást követő éjjel támadták az orosz logisztikai és energetikai létesítményeket a Belgorodi és a Rosztovi területen. Az amerikai szenátusban közben gyors, kétpárti egyetértés körvonalazódik az Oroszország elleni szankciós csomag kapcsán. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×