A Chemnitzben majd az ugyancsak kelet-németországi Köthenben történt események és az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták tovább gyengítették a berlini koalícióban résztvevő pártok népszerűségét.

Ezzel egyidőben erősödött az ellenzék támogatottsága, ezen belül pedig immár

a legerősebb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt.

A Focus című hírmagazin arra keresett választ, hogy ha most tartanának választást, milyen támogatottsága lenne a három kormánypártnak. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból egyértelműen az derült ki, hogy együttesen is alig érnék el a szavazatok 44 százalékát.

A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) alig egy hét leforgása alatt másfél százalékot veszített népszerűségéből és

jelenlegi támogatottsága 27 százalék, amire eddig nem volt példa.

A koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt sem úszta meg veszteség nélkül az elmúlt hetek vitáit és így a voksok 16 és fél százalékára számíthatna, ami szintén negatív rekord.

A koalíciós feszültségből az ellenzék kovácsolt tökét

A Szabaddemokrata Párt 10, a Baloldali Párt 11 és a Zöldek immár 14 és fél százalékos támogatottságot remélhetnek, de

az ellenzék körében változatlanul a legerősebb a jobboldali Alternatíva Németországnak a maga 17 és fél százalékával,

ami a tavalyi országos választáson elért eredményhez viszonyítva 5 százalékos emelkedést jelent.

Az adatok arra vallanak, hogy ha a választók ma járulnának az urnákhoz, Angela Merkel számára csakis az úgy-nevezett Jamaica-koalíció jöhetne számításba, mert a két kereszténypárt, tehát a CDU és a CSU csakis a Szabaddemokratákkal és a zöldekkel tudná megszerezni a szövetségi törvényhozásban, a Bundestagban a mandátumok többségét. A német alkotmány értelmében ugyanis a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetője alakíthat kormányt. Az éppen egy évvel ezelőtt tartott országos választást követően

Angela Merkel kijelentette, hogy számára sem a Baloldali Párt, sem az AfD nem jön koalíciós partnerként számításba,

ezért előbb a Jamaica-koalíció megalakításába kezdett, de a Szabaddemokrata Párt visszalépése után nem maradt más választása mint a korábbi nagykoalíció újraélesztése. Erre viszont csakis azért volt lehetősége, mert tavaly szeptember végén a két kereszténypárt, a CDU és a CSU ugyan jelentősen vesztett népszerűségéből, de együttesen mégis sikerült megszerezniük a szavazatok közel 33 százalékát, a szociáldemokratákra pedig a választók 20 és fél százaléka szavazott. Így a nagykoalíció kényelmes többséggel rendelkezik a képviselőházban, azonban éppen a menekültkérdés miatt egyik belviszály követi a másikat és ez – mint a Focus legfrissebb felmérése is bizonyítja – egyre inkább megtépázza a népszerűségüket.