eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Berlin, 2018. szeptember 24.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője sajtótájékoztatóra érkezik a párt elnökségi ülése előtt Berlinben 2018. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mélyponton a német kormánykoalíció pártjainak támogatottsága

Az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták nem használtak sem a CDU-nak, sem a CSU-nak, az ellenzéki Alternatíva Németországnak elnevezésű jobboldali párt viszont nagyot profitált a koalíciós válságból.

A Chemnitzben majd az ugyancsak kelet-németországi Köthenben történt események és az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták tovább gyengítették a berlini koalícióban résztvevő pártok népszerűségét.

Ezzel egyidőben erősödött az ellenzék támogatottsága, ezen belül pedig immár

a legerősebb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt.

A Focus című hírmagazin arra keresett választ, hogy ha most tartanának választást, milyen támogatottsága lenne a három kormánypártnak. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból egyértelműen az derült ki, hogy együttesen is alig érnék el a szavazatok 44 százalékát.

A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) alig egy hét leforgása alatt másfél százalékot veszített népszerűségéből és

jelenlegi támogatottsága 27 százalék, amire eddig nem volt példa.

A koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt sem úszta meg veszteség nélkül az elmúlt hetek vitáit és így a voksok 16 és fél százalékára számíthatna, ami szintén negatív rekord.

A koalíciós feszültségből az ellenzék kovácsolt tökét

A Szabaddemokrata Párt 10, a Baloldali Párt 11 és a Zöldek immár 14 és fél százalékos támogatottságot remélhetnek, de

az ellenzék körében változatlanul a legerősebb a jobboldali Alternatíva Németországnak a maga 17 és fél százalékával,

ami a tavalyi országos választáson elért eredményhez viszonyítva 5 százalékos emelkedést jelent.

Az adatok arra vallanak, hogy ha a választók ma járulnának az urnákhoz, Angela Merkel számára csakis az úgy-nevezett Jamaica-koalíció jöhetne számításba, mert a két kereszténypárt, tehát a CDU és a CSU csakis a Szabaddemokratákkal és a zöldekkel tudná megszerezni a szövetségi törvényhozásban, a Bundestagban a mandátumok többségét. A német alkotmány értelmében ugyanis a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetője alakíthat kormányt. Az éppen egy évvel ezelőtt tartott országos választást követően

Angela Merkel kijelentette, hogy számára sem a Baloldali Párt, sem az AfD nem jön koalíciós partnerként számításba,

ezért előbb a Jamaica-koalíció megalakításába kezdett, de a Szabaddemokrata Párt visszalépése után nem maradt más választása mint a korábbi nagykoalíció újraélesztése. Erre viszont csakis azért volt lehetősége, mert tavaly szeptember végén a két kereszténypárt, a CDU és a CSU ugyan jelentősen vesztett népszerűségéből, de együttesen mégis sikerült megszerezniük a szavazatok közel 33 százalékát, a szociáldemokratákra pedig a választók 20 és fél százaléka szavazott. Így a nagykoalíció kényelmes többséggel rendelkezik a képviselőházban, azonban éppen a menekültkérdés miatt egyik belviszály követi a másikat és ez – mint a Focus legfrissebb felmérése is bizonyítja – egyre inkább megtépázza a népszerűségüket.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×