Infostart.hu
eur:
391.94
usd:
340.49
bux:
123066.39
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Fordulat jöhet a német alkotmányvédelmi hivatal vezetőjének ügyében

A német kormánypártok vezetői a szociáldemokraták kezdeményezésére újratárgyalják a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnökének áthelyezéséről kötött megállapodásukat - jelentették be Berlinben.

Angela Merkel kancellár - a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke - "helyesnek és szükségesnek" tartja az áthelyezés körüli kérdések áttekintését és egy "tartós megoldás" kidolgozását - közölte a kormányfő szóvivője.

Steffen Seibert hozzátette, hogy Angela Merkel az üggyel összefüggésben felvette a kapcsolatot Horst Seehofer belügyminiszterrel, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével és Andrea Nahles-szel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével.

A három pártelnök kedden abban állapodott meg, hogy Hans-Georg Maassen a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálattól a belügyminisztériumhoz kerül államtitkárnak.

A BfV vezetőjének távozását az SPD követelte, mert Maassen kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német férfi megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt.

Az ügy koalíciós válsághoz vezetett, és az SPD elnöke ugyan elfogadta, hogy a BfV elnökét nem leváltják és nyugdíjazzák, hanem "felfelé buktatják" - a belügyminisztériumnak alárendelt hivataltól a tárcához helyezik és jóval magasabb tisztségbe, államtitkárnak nevezik ki -, de a megállapodás felháborodást váltott ki a szociáldemokratáknál. A tiltakozás különösen akkor vált erőssé, amikor kiderült, hogy Horst Seehofer egy SPD-s kötődésű államtitkárt nyugdíjaz, hogy "helyet csináljon" Hans-Georg Maassennek.

Az SPD elnöke egy pénteken kiszivárogtatott levélben pártelnök kollégáinak azt írta:

"sok ember igazságérzetével nem fér össze, hogy Maassen urat leváltják, de rögtön elő is léptetik".

"A túlnyomórészt negatív lakossági reakciók is azt mutatják, hogy tévedtünk, a (kormány iránti) bizalom helyreállítása helyett még többet veszítettünk a bizalomból" - tette hozzá Andrea Nahles.

Horst Seehofer is hajlandó a döntés újratárgyalására. Egy pénteki nyilatkozatában kiemelte, hogy "érdemes ismét tanácskozni, ha lehetséges az egyetértésen alapuló megállapodás".

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×