Katalónia forrong – megrögzött szeparatisták és a függetlenség ellenzői is a spanyol kormány ellen tüntettek. Ami egyesítette őket, az a régióba vezényelt spanyol rendőrök kemény fellépése volt, amelynek nyomán több mint 800-an megsebesültek.

A tiltakozás részeként kedden zárva tartott a régióban sok üzlet és hivatal, valamint leállt a tömegközlekedés. Voltak azonban olyan üzletek Barcelonában, amelyek csak az aktivisták nyomására húzták le a rolót.

A regionális főváros utcáin több tízezren vonultak fel, a tiltakozók lezártak több autópályát is. A fontosabb spanyol szakszervezetek ugyanakkor nem támogatták a sztrájkot.

A tüntetők mellett állt ki viszont a Barcelona futballklub, ahol leállították az edzést, és bezárt a múzeum. A Barca közleményében ugyanakkor nem foglalt nyíltan állást a függetlenség mellett.

A vasárnapi referendumon a résztvevők 90%-a az elszakadásra szavazott, csakhogy a szavazásra jogosultnak mondott 5,4 millió lakos kevesebb mint fele, mintegy 2 millió ember ment el voksolni.

Így a katalánok 36%-a foglalt állást az önállóság mellett, és Carles Puigdemont, a regionális autonómia vezetője ennek nyomán közölte azt, hogy

napokon belül kikiáltják a függetlenséget.

A spanyol kormány szerint jogsértő voksolás utáni első interjújában a katalán vezető azt mondta a BBC-nek, hogy a végleges eredmények után 48 órával egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget – ez valószínűleg a hétvégén, vagy a jövő hét elején történik meg. Azt állította, hogy „mindig is párbeszédet akart a spanyol kormánnyal, de a katalánoknak kell dönteniük”.

„Hogyan fogadhatja el Spanyolország, hogy össze akarják tépni az alkotmányát?”

– tette fel a kérdést a riporter. „Egyetlen társadalomnak sem kell elfogadnia olyan status quót, amit nem akar. Vannak emberek, akik úgy értelmezik az alkotmányt, mint a Bibliát, mintha az abszolút igazságokat tartalmazna, még akkor is, ha a nép mást akar” – szólt a válasz.

VI. Fülöp spanyol király keddi televíziós beszédében „felelőtlennek” nevezte a katalán kormányzatot. „A jogon és demokrácián kívül helyezték magukat, megpróbálták megtörni Spanyolország egységét és nemzeti önrendelkezését”. A király határozottan kiállt Mariano Rajoy kormánya mellett, amelynek felelőssége – szavai szerint – „legitim hatalomként biztosítani az alkotmányos rendet”.

Azt is megjegyezte, hogy „a katalán kormányzat szisztematikusan megsértette a törvényt, megengedhetetlen hűtlenséget mutatott és aláásta a katalán társadalom harmóniáját és az együttélést”.

A forrongó tartományban viszont a szeparatisták és a kilépést nem forszírozó katalánokat is felháborította, hogy a király nem tért ki a Spanyolország más területeiről odavezényelt rendőrök kemény fellépésére.

A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy a király általában csak karácsonykor szól a nemzethez, és nem szól bele a spanyol politikába. Legutóbb Fülöp apja, János Károly lépett közbe, az 1981-es sikertelen katonai puccs idején.