Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
336.87
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

Váratlan feszültség alakult ki az EU és a kilépésüket bejelentő britek között: az unió vétójogot adott Spanyolországnak az érdekszférájának tartott Gibraltár kérdésében a Londonnal induló kereskedelmi tárgyalásokon.

Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

Gibraltár: stratégiai fontosságú, kis brit terület Spanyolország déli csücskén, mindössze 19 km-re Afrika partjaitól. Az öböl fontos brit haditengerészeti támaszpont otthona. Alacsony vállalati adói pedig egy sor online szerencsejáték és pénzügyi szolgáltató céget vonzottak ide.

Az átjárható EU-határ miatt naponta több ezer spanyol és más európai megy át dolgozni a brit területre.

Most azonban úgy tűnik, hogy a terület státusza váratlan feszültséget kelt a britek és az EU válása során és van, aki a háborús retorikától sem riad vissza:

„35 éve volt egy másik női miniszterelnökünk, aki egy másik spanyol-ajkú országgal szemben védte meg egy kis brit terület szabadságát. Nincs kétségem, hogy mostani miniszterelnökünk is ilyen eltökélt lesz, amikor kiáll Gibraltár népéért” – ezt mondta Michael Howard, a brit konzervatívok egykori vezére, aki a több száz halottat követelő, Argentínával vívott Falklandi-háborút vette elő.

Howard megjegyzését több brit lap is úgy tálalta, hogy Nagy-Britannia kész akár háborúzni is NATO-szövetségesével, Spanyolországgal.

A kardcsörtetés kiváltó oka az volt, hogy a Brexit-tárgyalások kezdetén az EU-tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jogot adott Spanyolországnak arra, hogy a majdani EU-brit kereskedelmi tárgyalásokon megvétózhassa a Gibrataltárral kapcsolatos megállapodásokat.

Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

A Guardian nevű lapnak nyilatkozó EU-diplomaták azt mondták: a 27-ek összezárnak és Spanyolországot fogják támogatni a britek ellenében.

A tagállamok egyébként csodálkozásuknak adtak hangot, hogy a brit távozási szándékot bejelentő levélben Theresa May brit miniszterelnök nem említette meg Gibraltárt – holott erre hírek szerint a terület vezetése többször is megkérte.

A vitában három érdek feszül egymásnak: a kormányzó brit konzervatívok tiszta szakítást akarnak az EU-val. Gibraltár ugyan 'brit' akar maradni, de szabadon hozzá akar férni az európai piachoz, amire kemény Brexit esetén nem lenne lehetősége.

Spanyolország pedig régóta „megosztott szuverenitást” sürget a britekkel, bár nem annyira a területi vita, hanem az ultra-alacsony társasági adó és a potenciális csempészés miatt van baja Gibraltárral.

A spanyolok most kijátszottak egy másik kártyát is Londonnal szemben: azt mondták, még ha nem is akarják Nagy-Britannia felbomlását, immár nem elleneznék, hogy az esetleg független Skócia beléphessen az EU-ba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×