Infostart.hu
eur:
383.75
usd:
329.59
bux:
123524.27
2026. március 4. szerda Kázmér
Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

Váratlan feszültség alakult ki az EU és a kilépésüket bejelentő britek között: az unió vétójogot adott Spanyolországnak az érdekszférájának tartott Gibraltár kérdésében a Londonnal induló kereskedelmi tárgyalásokon.

Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

Gibraltár: stratégiai fontosságú, kis brit terület Spanyolország déli csücskén, mindössze 19 km-re Afrika partjaitól. Az öböl fontos brit haditengerészeti támaszpont otthona. Alacsony vállalati adói pedig egy sor online szerencsejáték és pénzügyi szolgáltató céget vonzottak ide.

Az átjárható EU-határ miatt naponta több ezer spanyol és más európai megy át dolgozni a brit területre.

Most azonban úgy tűnik, hogy a terület státusza váratlan feszültséget kelt a britek és az EU válása során és van, aki a háborús retorikától sem riad vissza:

„35 éve volt egy másik női miniszterelnökünk, aki egy másik spanyol-ajkú országgal szemben védte meg egy kis brit terület szabadságát. Nincs kétségem, hogy mostani miniszterelnökünk is ilyen eltökélt lesz, amikor kiáll Gibraltár népéért” – ezt mondta Michael Howard, a brit konzervatívok egykori vezére, aki a több száz halottat követelő, Argentínával vívott Falklandi-háborút vette elő.

Howard megjegyzését több brit lap is úgy tálalta, hogy Nagy-Britannia kész akár háborúzni is NATO-szövetségesével, Spanyolországgal.

A kardcsörtetés kiváltó oka az volt, hogy a Brexit-tárgyalások kezdetén az EU-tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jogot adott Spanyolországnak arra, hogy a majdani EU-brit kereskedelmi tárgyalásokon megvétózhassa a Gibrataltárral kapcsolatos megállapodásokat.

Marakodnak a nagyhatalmak: de mi lesz Gibraltárral?

A Guardian nevű lapnak nyilatkozó EU-diplomaták azt mondták: a 27-ek összezárnak és Spanyolországot fogják támogatni a britek ellenében.

A tagállamok egyébként csodálkozásuknak adtak hangot, hogy a brit távozási szándékot bejelentő levélben Theresa May brit miniszterelnök nem említette meg Gibraltárt – holott erre hírek szerint a terület vezetése többször is megkérte.

A vitában három érdek feszül egymásnak: a kormányzó brit konzervatívok tiszta szakítást akarnak az EU-val. Gibraltár ugyan 'brit' akar maradni, de szabadon hozzá akar férni az európai piachoz, amire kemény Brexit esetén nem lenne lehetősége.

Spanyolország pedig régóta „megosztott szuverenitást” sürget a britekkel, bár nem annyira a területi vita, hanem az ultra-alacsony társasági adó és a potenciális csempészés miatt van baja Gibraltárral.

A spanyolok most kijátszottak egy másik kártyát is Londonnal szemben: azt mondták, még ha nem is akarják Nagy-Britannia felbomlását, immár nem elleneznék, hogy az esetleg független Skócia beléphessen az EU-ba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×