Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

A vízről tárgyalnak a Duna-régiók Pozsonyban

Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna is részt vesz azon a pozsonyi uniós tárgyaláson, amelyet a Duna Régió stratégiáját hivatott megvitatni. A találkozón 700 szakember vesz részt; a témák közt szerepel a vízvédelem és a tudásalapú társadalom megteremtése.

Tart Pozsonyban a Duna Régió Stratégiája államainak tárgyalássorozata, amelyen nemcsak az Európai Unió illetékes tagállamai képviseltetik magukat, hanem Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna is. Körülbelül 700 szakember vesz részt a találkozón, amelynek témái közt szerepel a vízvédelem és a tudásalapú társadalom megteremtése.

A dunai régió 14 országának kutatásért és fejlesztésért felelős minisztere vesz részt a pozsonyi találkozón, hogy az oktatás, a kutatás és a vízgazdálkodás területén szükséges együttműködésről egyeztessenek. A találkozót Peter Plavčan, szlovák oktatásügyi miniszter vezeti. A fórum témáiról Eva Koprena, a minisztérium szóvivője tájékoztatott.

„Tárgyalnak egyebek mellett a kutatási és fejlesztési tevékenységek közös finanszírozásáról, a technológiák megosztásáról és az intelligens specializáció feladatairól. Fontos téma az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatása, mivel több régióbeli országban problémát jelent a fiatal, tehetséges kutatók elvándorlása” – vázolta fel a szóvivő.

Nemcsak a tájékozottság, a fejlesztések és a régió versenyképességének kérdése szerepel a programpontok között, hanem a vízvédelemről és a vízgazdálkodásról, a földművelés és a vízgazdálkodás kapcsolatáról is tárgyalnak a találkozón. A Duna Régió Stratégiában Szlovákia Magyarországgal együtt a vízgazdálkodás témakörének egyik felelőse.

Az egyeztetésen részt vesz Maroš Ševčovič, az energiapolitikáért felelős uniós bizottság szlovák alelnöke és Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős magyar uniós biztos is, aki Pozsonyban kijelentette, hogy a Duna Régió Stratégia öt év alatt a programban részt vevő országok közti teljes széttagoltságtól eljutott az állandósuló együttműködésig.

Navracsics a pozsonyi fórumról azt mondta: az jó alkalom arra, hogy a programban részt vevő országok azonos vagy hasonló problémáikra közös megoldásokat találjanak, közös vállalkozásaikon keresztül pedig állandósítsák azokat.

A találkozót megnyitó Robert Fico szlovák miniszterelnök rámutatott: a Duna ma az együttműködés szimbóluma Európában, a Duna Régió Stratégia pedig olyan makro-regionális fejlesztési koncepció, amely egyrészt lehetőséget ad arra, hogy az abban részt vevő országok közös válaszokat adjanak közös kérdéseikre, másrészt pedig ez a fajta együttműködés segíthet az európai identitás kialakításában is, amelynek új lendületet adhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×