Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Büntetik a távozó briteket?

Úgy tűnik, hogy a francia és a német kormányt nemcsak aggasztja, de bosszantja is, hogy Nagy-Britannia népe az Európai Unió elhagyása mellett döntött, és a londoni kormány ennek megfelelően elkezdte a kilépés előkészítését. Múlt héten Francois Holland francia elnök és Angela Merkel kancellár egyaránt azt hangoztatta, hogy a briteknek meg kell fizetniük a kilépésért. Megnehezíthetik, hogy London és az unió között mielőbb szabadkereskedelmi egyezmény szülessen.

A brit Brexit-miniszter, David Davis válaszolt arra, hogy a jelek szerint Párizs és Berlin keservessé igyekszik tenni Nagy-Britannia uniós kilépésének a folyamatát. Azt mondta: "Nem látom, hol a logika abban, hogy büntetni akarják az egyik legerősebb és leghűségesebb szövetségesüket." Merthogy a britek nem Európát kívánják elhagyni, csupán az Európai Uniót, amelynek a központosító elképzeléseivel nem értenek egyet.

Azt már megerősítette Theresa May brit miniszterelnök, hogy a szigetországban letelepedett uniós állampolgárok itt maradhatnak, és jogaikat is biztosítják, feltéve, hogy ugyanilyen jogokat kapnak az uniós európai országokban élő britek.

A bevándorlás és munkavállalás ügye mellett a szabadkereskedelem látszik a legfontosabbnak. Úgy hírlik, London a kilépés, tehát 2017 márciusa után is hozzá fog járulni befizetésekkel az unió költségeihez.

A kilépési népszavazás előtt nyomós érv volt, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontsterlinget takarít meg a távozással, ami évi 5 milliárdot jelentene. De a szabadkereskedelem érdekében London hajlandó lenne ennek körülbelül a felét befizetni, ha nem is az unió költségvetésébe, mint eddig tette, hanem például a felzárkózási, tehát például Lengyelország vagy Magyarország uniós beilleszkedését segítő alapba.

Új fejlemény, hogy a szünet után beindult parlamenti munkát az ellenzéki Munkáspárt mindjárt azzal kezdené, hogy a Brexittel kapcsolatban 170 kérdésre kér választ. De még egy Brexit-támogató konzervatív képviselő is azt javasolta, hogy tartsanak a kérdésről háromnapos parlamenti vitát, jóllehet Theresa May miniszterelnök nem szívesen bocsátkozik adatok és lépések nyilvános megvitatásába.

A szabadkereskedelem körüli bizonytalanság közben meghozta káros hatását: a fontsterling értéke az 1980-as évek szintjére zuhant. Az angliai magyar vendégmunkások egy fontonként immár 70 forinttal kevesebbet küldhetnek haza.

Van néhány brit szakértő, aki szerint ez ösztönzően hathat a brit vállalatokra, mert a fontsterling túl volt értékelve.

Az exportnak és az idegenfogalomnak kedvez a gyenge font. A luxuscikkek olcsóbbá váltak a külföldi gazdagok számára, nyüzsögnek is a londoni luxusáruházakban, veszik az ékszereket, a méregdrága ruhákat és a horribilis árú bőrtáskákat. Már a női divat is igyekszik az arab ízlésnek megfelelni.

De a szigetország hagyományosan igen jelentős élelmiszer- és hajtóanyag importra szorul, ami egyszeriben nagyon drága lett. Ha ez inflációt okoz, Theresa Maynek politikai kihívásokkal kell szembenéznie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×