eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kiküldik Cameront a teremből Brüsszelben

Kiküldik Cameront a teremből Brüsszelben

A Brexit-szavazást követően ma Brüsszelben tárgyal David Cameron brit miniszterelnök, miközben az EU-vezetők szeretnék felgyorsítani a Nagy-Britannia kilépéséhez vezető tárgyalásokat.

Leminősített hitelbesorolás, zuhanó valuta, a langyos kampánya miatt belső puccsal szembenéző ellenzéki pártvezér, xenofób támadások az utcán és türelmetlen európai partnerek – csak pár nap kellett hozzá, hogy a korábban stabilnak és civilizáltnak tűnő Nagy-Britannia radikálisan megváltozzon.

A politikai földrengés előidézője, David Cameron miniszterelnök ma európai partnerei előtt ad számot arról, hogy mi is történt. Egy tanulmány szerint a brit populisták pár százalékos többséggel elért, sokkoló győzelme korai jelzése annak, hogy az európai kontinensen is megerősödhetnek a brit függetlenségi mozgalomhoz hasonló erők.

Nagy-Britannia egyelőre az EU tagja és amíg a brit kormányfő nem nyújtja be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján országa kilépési szándékát, addig nem indulnak a „válásról” szóló tárgyalások.

Az európaiak, köztük a korábban megértőnek mutatkozó németek is türelmetlenek és az este majd arra kérik Cameront, hogy hagyja el a termet, hogy nélküle alakítsanak ki közös álláspontot. Több ország is elutasította a brit próbálkozást, hogy előzetes és informális tárgyalásokat folytassanak a jövőről és nemet mondtak Boris Johnson Brexit-vezér „ingyenebéd”-javaslatára is, hogy országa a munkaerő-áramlást korlátozva maradhasson a közös piac tagja.

A legtöbb kormánynak az az érdeke, hogy ne tűnjön sikernek a Brexit, mert az bátorítaná az otthoni radikális populista mozgalmakat. Ezért megpróbálnak majd keményen tárgyalni a szigetországgal, amely ugyanakkor egyelőre a kontinens második legnagyobb gazdasága.

Egyelőre azonban nem tudják, hogy amikor felveszik a telefont, akkor ki lesz a vonal túloldalán, mivel Cameron közölte: lemond és utódja vezényli majd le a kilépésről szóló tárgyalásokat.

Ezeken derül ki, hogy hogyan is alakul majd Európa és a britek viszonya: a közös piac része marad-e a szigetország – amivel viszont nem valósítaná meg a bevándorlás korlátozásáról és az EU-nak befizetett pénzek visszaszerzéséről szóló kampányígéreteket - vagy elvág minden köteléket.

A Brexitre szavazó lecsúszott tömegek – ha tudatlanul is – de az utóbbit akarják, mert akkor megszabadulhatnak a szigetországban élő külföldiektől.

Ezek az emberek úgy érzik, hogy a voks eredménye törvényessé tette vágyaikat: a népszavazás utáni 3 napban 57 százalékkal ugrott meg a xenofób indíttatású támadások aránya, melynek elszenvedői kelet- és nyugat-európai migránsok és brit etnikai kisebbségek tagjai voltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×