Leminősített hitelbesorolás, zuhanó valuta, a langyos kampánya miatt belső puccsal szembenéző ellenzéki pártvezér, xenofób támadások az utcán és türelmetlen európai partnerek – csak pár nap kellett hozzá, hogy a korábban stabilnak és civilizáltnak tűnő Nagy-Britannia radikálisan megváltozzon.

A politikai földrengés előidézője, David Cameron miniszterelnök ma európai partnerei előtt ad számot arról, hogy mi is történt. Egy tanulmány szerint a brit populisták pár százalékos többséggel elért, sokkoló győzelme korai jelzése annak, hogy az európai kontinensen is megerősödhetnek a brit függetlenségi mozgalomhoz hasonló erők.

Nagy-Britannia egyelőre az EU tagja és amíg a brit kormányfő nem nyújtja be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján országa kilépési szándékát, addig nem indulnak a „válásról” szóló tárgyalások.

Az európaiak, köztük a korábban megértőnek mutatkozó németek is türelmetlenek és az este majd arra kérik Cameront, hogy hagyja el a termet, hogy nélküle alakítsanak ki közös álláspontot. Több ország is elutasította a brit próbálkozást, hogy előzetes és informális tárgyalásokat folytassanak a jövőről és nemet mondtak Boris Johnson Brexit-vezér „ingyenebéd”-javaslatára is, hogy országa a munkaerő-áramlást korlátozva maradhasson a közös piac tagja.

A legtöbb kormánynak az az érdeke, hogy ne tűnjön sikernek a Brexit, mert az bátorítaná az otthoni radikális populista mozgalmakat. Ezért megpróbálnak majd keményen tárgyalni a szigetországgal, amely ugyanakkor egyelőre a kontinens második legnagyobb gazdasága.

Egyelőre azonban nem tudják, hogy amikor felveszik a telefont, akkor ki lesz a vonal túloldalán, mivel Cameron közölte: lemond és utódja vezényli majd le a kilépésről szóló tárgyalásokat.

Ezeken derül ki, hogy hogyan is alakul majd Európa és a britek viszonya: a közös piac része marad-e a szigetország – amivel viszont nem valósítaná meg a bevándorlás korlátozásáról és az EU-nak befizetett pénzek visszaszerzéséről szóló kampányígéreteket - vagy elvág minden köteléket.

A Brexitre szavazó lecsúszott tömegek – ha tudatlanul is – de az utóbbit akarják, mert akkor megszabadulhatnak a szigetországban élő külföldiektől.

Ezek az emberek úgy érzik, hogy a voks eredménye törvényessé tette vágyaikat: a népszavazás utáni 3 napban 57 százalékkal ugrott meg a xenofób indíttatású támadások aránya, melynek elszenvedői kelet- és nyugat-európai migránsok és brit etnikai kisebbségek tagjai voltak.