A II. világháborút követő évtizedekben az amerikai elnökök rendre elzárkóztak attól, hogy Hirosimába, a világ első atombomba-támadása helyszínére látogassanak.

Barack Obama most ezt elsőként megteszi, bár előre közölte: nem kér bocsánatot a több tízezer halottat követelő támadásért – amelyről a történészek egy része még mindig azt mondja, hogy fegyverletételre késztette Japánt és elősegítette a további vérontás elkerülését.

Túlélők azt mondták: szeretnék, ha Obama látná, hogy mit okozhat a nukleáris háború.

A jövőre távozó amerikai elnök korábban célként tűzte ki a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozását – ezt az Iszlám Állam és más terrorszervezetek feltűnése még sürgetőbbé teszi.

Obama eredményei vegyesek a kérdésben: egyrészt elérte, hogy kivonják az atomfegyver előállítására alkalmas hasadóanyagot Ukrajnából és Chiléből. A tavalyi alkuban Irán szinte összes hasadóanyagáról lemondott. Oroszországgal is egyezményt írt alá a nukleáris fegyverek korlátozásáról.

Ugyanakkor az amerikai atomarzenál tervezett modernizálása további fegyverkezésre sarkallhatja Észak-Koreát és rossz példát mutathat Pakisztánnak.

Obama látogatását a hirosimai békeparkban finoman koreografált diplomáciai gesztusnak tartják. A főhajtás a legfőbb regionális baráttal – Japánnal való szövetség megerősítése, amire szüksége van az egyre magabiztosabb Kínával szemben.

Az elnök – aki az utóbbi években az „ázsiai irányváltásnak” szentelte külpolitikáját, viszont sokat kockáztat: Dél-Koreában és a császári japán hadsereg világháborús vérengzéseit elszenvedő más országokban nemtetszéssel fogadták volna Obama bocsánatkérését, miközben még mindig várat magára Tokió bocsánatkérése a japán atrocitásokért.

A New York Times megjegyezte, hogy a bírálók így is egyfajta „bocsánatkérési turnénak” nevezik Obama külföldi útjait. 90 év után ő volt az, aki ellátogatott Kubába. Előtte egyetlen amerikai elnök sem járt Myanmarban – ő már kétszer is ellátogatott az ázsiai országba. Vietnámba utazva feloldotta a régi ellenséggel szembeni fegyverembargót – azért is, hogy Vietnám ellensúlyozni tudja a nagy rivális, Kína befolyását.

Ezt megelőzően pedig alkut kötött Iránnal annak atomprogramjáról, amely elvezetett az Irán elleni kereskedelmi szankciók feloldásához.

Közben a politikai gesztusoknál beszédesebb lehet az amerikai Ari Beser története. A fiatalember nagyapja rajta volt azon a gépen amely Hirosimára dobta a pusztító bombát. Az unoka viszont Hirosimában tanul ösztöndíjasként, ahol barátokra lelt és a békeparkban együtt imádkozott a támadást túlélő egyik idős japán asszonnyal – nagyapja kortársával.