A szélsőséges beállítottságú németek száma valamelyest csökkent, de akcióik fokozatosan durvulnak. A belügyminiszter jelentésében elmondta, hogy tavaly 20 százalékkal nőtt az idegengyűlöletből fakadó, súlyos testi sértéssel járó neonáci bűncselekmények száma. Ennél némileg több erőszakot követtek el a szélsőbaloldali erők, amelyek kiváltképpen a hatósági közegeket tekintik eltiprandó ellenségüknek.
Különösen aggasztó jelenségnek minősítette a belügyminiszter az iszlám terrort, amely kiváltképpen a szíriai polgárháború kirobbanása óta fenyegeti egyre jobban Németország belső biztonságát. Csaknem fél ezer fiatalt sikerült annyira megtéveszteni hamis jelszavakkal, hogy mindent hátrahagyva Szíriába mentek harcolni. Közülük - a hatóságok értesülése szerint - legalább százan úgy tértek vissza Németországba, hogy felszólításra bármikor készek a brüsszeli zsidó múzeum ellen nemrég végrehajtott merénylethez hasonló terrortámadás elkövetésére.
Összesen legalább 43 ezerre teszik a szélsőséges beállítottságú mohamedánok számát, akiket gyakorlatilag alvó sejtnek lehet tekinteni. A muzulmán szélsőségek egyes irányzatait tekintve a szalafizmus terjed a leglendületesebben. Az iszlám jogrend, a sarija, alapján működő közigazgatás megvalósítására törekedő és a világi államot elutasító irányzat híveinek száma tavaly már 5500-ra emelkedett az egy évvel korábbi 4500-ról.
A miniszter hangsúlyozta azonban, hogy a belügyi szerveknek nincs tudomásuk konkrét merénylet tervéről, de éberségre intette a lakosságot, mert - mint fogalmazott - a belügyi szervek csakis a lakosság együttműködésével képesek eredményesen ellátni feladatukat. Utalt arra is, hogy a terrorcselekmények megelőzésében nélkülözhetetlen az állandó információcsere a szövetséges országok hírszerző intézményeivel.
Nem kell már magunkkal vinni a jogosítványt