Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
314.79
bux:
150092.43
2026. augusztus 14. péntek Marcell

E-szemét = 11 gízai piramis

A feltörekvő gazdaságok immár több elektronikus szemetet termelnek, mint a gazdag országok. Egy tanulmány szerint pedig 2017-ig harmadával megugrik az ilyen országokban szemétbe kerülő elektronikus eszközök száma. Mindez kiemeli, hogy mennyire fontos feladattá válik az újrahasznosítás.

Az ENSZ, civilszervezetek és kormányok által fenntartott, az Elektronikus Szemét Problémájának Megoldásáért nevű szervezet, azaz a StEP, először készített országokra lebontott térképet a világon felhalmozott elektronikus hulladékról.

A jelentéssel, - amely felsorolja, hogy hol állnak a legnagyobb hegyekben a használt hűtő- és mosógépek, televíziók, számítógépek és egyéb eszközök -, azt szeretnék elérni, hogy az egyes országok tegyenek lépéseket az esetenként mérgező anyagokat tartalmazó elektronikus szemét feldolgozására és újrahasznosítására.

A térkép jól jelzi, hogy a feltörekvő országok fejlődése nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi értelemben is átrajzolja a világot.

"Az e-hulladék problémájára globális szinten kell odafigyelni" - hangoztatta Rüdiger Kühr, a StEP főtitkára. A szervezet tanulmánya szerint a tavaly évi 49 millió tonnát kitevő elektronikus hulladék mennyisége 4 éven belül 65 és félmillióra ugrik, ami 33 százalékos növekedést jelent.

2017-re a világszerte kidobott régi mosógépek, hűtők, számítógépek, elemmel vagy hálózati feszültséggel működő eszközök tömege, egyenlő lesz majd tizenegy gízai piramis vagy kétszáz Empire State Building tömegével - jegyzi meg a Reuters.

A gazdag országok szemetének egy része a fejlődő világba kerül, ahol azt veszélyes körülmények között, fillérekért dolgozó emberek szortírozzák szét.

A feltörekvő világ - így Oroszország, és más volt szovjet tagállamok - már több elektronikus hulladékot termel, mint a fejlett államok - Amerika, az EU, Japán és Ausztrália - együttvéve.

2012-ben a fejlett világ 23 és félmillió tonnát produkált, míg mások 25 és fél tonnát. 2017-re a fejlődő világ lesz felelős az elektromos hulladék nagyobb részéért. A StEP szerint az a gond, hogy az érintettek - bár tudnak a negatív környezeti hatásokról - mégsem ismerik fel, milyen méretű problémával áll szemben az emberiség.

Az újrahasznosításba a fogyasztókat is be kell vonni - hangoztatta Rüdiger Kühr. A tevékenység hasznot is hajthat: egy tanulmány szerint egymillió mobiltelefonból 24 kilogramm aranyat, 250 kilogramm ezüstöt, 9 kilogramm palládiumot és 9 tonna rezet lehet kinyerni.

A StEP szerint egy átlagpolgár a világon évi 7 kilogramm elektronikus szemetet termel - a legtöbbet az amerikaiak, közel évi 30 kilogrammot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Az Alkotmánybíróság (Ab) érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz–KDNP által beadott indítványt. Sulyok Tamás államfő eltávolítása, az országgyűlési képviselők kapcsán az időkorlát és az alkotmánybírák korhatára ügyében még nincs döntés.

Szigethy-Ambrus Nikoletta: az alacsony vízállás nem csak az energiaellátást, hanem számos más ágazatot is veszélyeztethet

A Duna apadását a teljes gazdaság megszenvedheti – áll az Oeconomus legújabb elemzésében. A gazdaságkutató alapítvány elemzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta, az aszály hatásait leginkább az áruszállítás szenvedi meg.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×