Az Európai Unió szerint a tagállamok nem támogatják kellő mértékben azokat a polgáraikat, akik egy másik EU-s tagállamban próbálnak munkához jutni. Ezért Brüsszel azt javasolja, hogy a külföldre távozott lakosok hat hónapon át legyenek jogosultak munkanélküli segélyre és tb-ellátásra.
Becslések szerint átlagban 16 hónapig tart, amíg sikerül egy másik országban állást találni.
A jelenlegi szabályozás szerint a munkakeresőnek három, vagy maximum hat hónap után haza kell térnie, különben elveszíti jogosultságát a segélyre. A háromhónapos időszakot az illetékes hatóságok hosszabbíthatják meg fél évre.
A jelenlegi szabályozás azonban az EU-szerint akadályozza a munkakeresőt abban, hogy állásinterjúkra járjon vagy olyan tagállamban keressen munkát, ahol nagyobb igény van a szakértelmére.
Ezért javasolja, hogy minimum 6 hónapig járjon az ellátás, amelynek megszerzéséhez eleget kell tenni az otthoni bürokratikus szabályoknak és az új lakóhelyen érvényes rendelkezéseknek is.
A Bizottság összesen 12 javaslatot fogalmazott meg a munkaerő szabad áramlásának elősegítésére.
Brüsszel különböző tanulmányokat rendelt meg és közvélemény-kutatásokat végzett, amelyen a válaszadók 70 százaléka azt mondta: szeretné, ha joga lenne arra, hogy az egész unió területén kereshessen munkát.
A Bizottság egyik szóvivője azt mondta: a javaslattal szeretnék kifogni a szelet azoknak a vitorlájából, akik szerint a bevándorlók úgynevezett "segélyturistaként" érkeznek egy-egy (általában nyugati) tagországba.
Nagy-Britanniában David Cameron miniszterelnök jelezte: korlátozni fogják a brit földön élő, más EU-s állampolgárok hozzáférést egyes segélyformákhoz.
A kormányzó konzervatív pártra nagy nyomást gyakorol a bevándorlás- és EU-ellenes UKIP, azaz a Brit Függetlenségi Párt, amely jelentős sikert ér el a múlt heti helyhatósági választásokon.
A UKIP rendszeresen riogat a segélyturista kelet-európaiak rémképével, és sok brit abban a tévhitben él, hogy a szigetországba érkező migránsok azonnal jogosultak lesznek az összes olyan segélyre, amely az őshonos briteknek jár.
II. Erzsébet királynő szerdai parlamenti beszédében, amelyben kormánya új programját vázolta fel, elmondta: szűkiteni fogják az EU-s bevándorlók jogait a segélyre és egy sor intézménynek, de még a lakásukat kiadó főbérlőknek is elő írják majd elő, hogy rendszeresen ellenőrizzék a migránsok "bevándorlási státuszát".
A brit bulvármédia a mostani EU-s javaslatot is úgy interpretálhatja, Brüsszel támogatni kívánja, hogy külföldiek Nagy-Britanniában segélyből éljenek - és elkenheti a tényt, hogy saját tagországaik fizetnék ezt.
A minőségi lapok közül a Financial Times idézte Anthea McIntyre brit konzervatív Európa Parlamenti képviselőt, aki értésre adta: szerinte már így is elég migráns érkezik a szigetországba. "Ha a biztos azt hiszi, hogy nincs elég EU-s munkakereső az országunkban, akkor nem figyel. Jobb lenne a szociális juttatásokról szóló törvénykezést meghagyni a tagállamoknak" - mondta
Az is kérdés, hogy mennyire lesz népszerű az ötlet a tagállamokban, amelyek közül több költségvetési megszorításokat vezetett be a hitelválság nyomán és nemhogy növelnék, hanem csökkentik az állampolgáraiknak nyújtott segélyeket.