A kérdésben természetesen a mai napig nincs egyetértés, a francia elképzelést a pénzügyi műveleteket amúgy évek óta megadóztató britek ellenezték a leghevesebben, így a Fillon-kormány február közepén törvénymódosítást készített, 0,1 százalékos adót vetve ki a pénzügyi tranzakciókra. Az intézkedés, amellyel a franciák a többi tagállamot is hasonló lépésre szeretnék buzdítani, az egymilliárd eurót meghaladó alaptőkéjű, Franciaországban bejegyzett cégek részvényeit érintő ügyletekre vonatkozik.
A fentiek mellett néhány spekulatívnak tekintett pénzügyi műveletre 0,01 százalékos adót vetnek ki, ez elsősorban a határidős biztosítási csereügyleteket, illetve az úgynevezett nagy frekvenciájú, azaz kizárólag a számítógépek által vezérelt tőzsdei kereskedelmet érinti. Az új törvény augusztusban lépne hatályba, vagyis sorsa teljes mértékben az elnökválasztások eredményétől függ.
Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a fenti adók kivetéséből végül nem lesz semmi, az egyelőre legesélyesebbnek tartott szocialista jelölt ugyanis uniós szintű szabályrendszert akar alkotni, márpedig mindenki tudja, hogy azt számos tagország ellenzi.
Érdekes módon a zöldek és a szélsőbal jelöltje is hasonló állásponton van, vagyis végül talán ők lesznek azok, akik anélkül, hogy kimondanák, megfúrják az eredetileg az amerikai James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származó ötlet franciaországi alkalmazását.
Elfogyott a türelem a határ túloldalán: Burgenland hadat üzent a kormánynak