Az elmúlt években több ápolónő is bíróság elé került emberölés vádjával Németországban. Valamennyien azzal védekeztek, hogy nem tudták tétlenül nézni a rájuk bízott betegek haláltusáját, és ezért morfiuminjekcióval véget vetettek a kínszenvedésüknek. A kegyes halál érvét a bírák nem fogadták el, és hosszú börtönbüntetésre ítélték az ápolónőket.

Németországban még az is büntetendő cselekménynek minősül, ha valaki egy beteget ellát halált okozó mennyiségű gyógyszerrel, illetve bizonyíthatóan hozzásegíti a páciensét az öngyilkosság elkövetéséhez.

Néhány éve azonban érvényben van egy olyan jogszabály, amelynek értelmében bárki megtilthatja a végrendeletéhez, hogy az életének mesterséges eszközökkel meghosszabbítsák. Az ilyen irányú rendelkezés azonban csak kézzel írott formában hatályos.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvos nem alkalmaz mesterséges lélegeztetést, illetve táplálást egyébként menthetetlen páciensnél. A végrendelet ilyen irányú kiegészítésének érvényesítése azonban a legtöbb esetben már a hozzátartozóktól függ. Kórházi orvosok ugyanis gyakran hivatkoznak a hippokratészi esküre, amely csakis a gyógyítást, illetve az élet meghosszabbítását engedélyezi, így néha bizony nehéz érvényt szerezni a páciens döntésének.