Infostart.hu
eur:
387.95
usd:
335.98
bux:
122945.18
2026. március 12. csütörtök Gergely

Tíz év múlva Holdra léphet az első kínai

Kína az idén második holdszondája fellövésére készül és tíz év múlva már embert akar küldeni a Holdra. A kínai hatóságok szerint a menetrendnek megfelelően haladnak a Csang-e 2-es szonda fellövésének előkészületei.

Kína valószínűleg az év vége előtt indítja el második holdszondáját, a Chang-e-2-t, amely 15 kilométerre közelíti majd meg a Hold felszínét. Állami illetékesek korábban októberre ígérték a fellövést, de pontos dátumot nem említettek. Három éven belül Kína egy harmadik egységet is útnak akar indítani, ez lenne az első, amely le is szállna a Holdon.

Az űrprogramot a kínai mitológia egyik istennőjéről nevezték el, aki elrepült a Holdra. A cél az, hogy Kína az űrkutatásban az Egyesült Államok és Oroszország riválisává váljon.

A kínaiak első szondája 2007-ben kerülte meg a Holdat és készített nagyfelbontású felvételeket. Az új szonda várhatóan kétszer olyan gyors lesz, mint az előző, és jobban megközelíti a Holdat.

A kínai média szerint 2017-re kőzetmintákat akarnak visszahozni a Földre, 2020-ban pedig embert küldeni a Holdra. A távlati cél pedig az, hogy kutatóállomást építsenek a Holdon.

2003-ban Kína lett a harmadik olyan ország, amely önállóan küldött embert a világűrbe. Két évvel ezelőtt már három űrhajóst lőttek fel, és végrehajtották Kína első űrsétáját. Embert eddig csak az Egyesült Államok juttatott fel a Holdra - hat alkalommal - az 1969 és 1972 közötti programban.

A költségvetési helyzet miatt az Egyesült Államok hamarosan leállítja űrsikló-misszióit és orosz rakétákkal juttatja majd fel asztronautáit a nemzetközi űrállomásra.

Kína most nagy léptekkel próbálja beérni a látványos projekteket egy időre feladó Amerikát, de más ázsiai országok is bekapcsolódtak az új keletű űrversenybe.

India 2008-ban küldött űrszondát a Hold felszínére és egy kormányilletékes azt mondta, hogy 2016-ban embert akar küldeni a Holdra. Japán pedig tavaly júniusban lőtte fel első holdszondáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.12. csütörtök, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke
Így drágíthatja meg a magyar gabonát az iráni háború

Így drágíthatja meg a magyar gabonát az iráni háború

A szerdai Portfolio Checklistben (08:42-től) Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk, a Portfolio Agrárium 2026 konferencián. A szakembert arról kérdeztük, milyen hatással van a közel-keleti konfliktus a magyar agráriumra. A globális energiapiaci hatások ugyanis a magyar gazdákat sem kímélik: a harcok befolyásolják az üzemanyagárakat és a műtrágyagyártást is.    Adásunk első felében Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértőjét kérdeztük. 2022 után ismét ársapkával találkozhatunk a benzinkutakon: a benzin és a gázolaj árát rögzítette a kormány, vagyis ársapkát vezet be, amelynél drágábban a kutak nem adhatják az üzemanyagot.
 A plafon benzinnél 595 forint, dízelnél 615 forint. A kérdés már csak az, milyen következményekkel jár mindez: hogyan változhat a fogyasztás, mekkora lehet a forgalom a benzinkutaknál, és bírják‑e majd a kutak működés szempontjából ezt az új helyzetet?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×