A 18. életévüket betöltött, német állampolgársággal rendelkező fiatalemberek eddig 9 hónapra vonultak be fegyveres vagy polgári szolgálatra. A kormány döntése alapján ezt fél évre csökken, így idén 60 ezer helyett alig 50 ezren tesznek eleget a kötelező védelmi kiképzésnek, azok pedig, akik nem akarnak fegyvert fogni, vállalnak szintén hat hónapos időszakra polgári feladatokat.

A jobbközép koalíció döntése kompromisszum, mert a liberális párt a kötelező katonai szolgálat teljes eltörlését szorgalmazta.

A hadsereg vezetői körében a lépés távolról sem váltott ki osztatlan elismerést, mert sokan úgy vélik, hogy a rövidített szolgálat aligha készítheti fel a fiatalokat az ország esetleges védelmére. Jótékonysági szervezetek pedig attól tartanak, hogy képtelenek lesznek eleget tenni szociális feladataiknak, ugyanis eddig főleg a polgári szolgálatot választó fiatalemberekből verbuválták átmeneti alkalmazottaik zömét. A katonai szolgálat lefaragása miatt jelentősen visszaesik a bevonulók száma, következésképpen jóval kevesebb fiatalból kell kiválogatniuk a kórházakban, szanatóriumokban és a gomba módra szaporodó szeretetotthonokban dolgozó ápolókat.

Némileg tompítja a szociális intézmények aggodalmát, hogy a kötelező katonai szolgálat időtartamának rövidítése nem vonatkozik kötelező érvénnyel a civil szolgálatot teljesítőkre, mert ők, ha akarják, akár egy évre is meghosszabbíthatják alkalmazásukat.