Az év első komolyabb hőhulláma érkezik a Kárpát-medencébe, de igazából egész Közép-Európába, sőt Nyugat-Európában is küzdeni fognak most egy ideig.
Ami Magyarországot illeti, arra lehet számítani, hogy
a következő napokban beáll a maximum hőmérséklet értéke 31 és 36 fok közé
– Páll Márton, a HungaroMet meteorológusa megfogalmazása szerint „ameddig a szem ellát” –, de lesznek olyan helyek, ahol ennél egy-két fokkal melegebb is lehet majd árnyékban kora délután, 37-38 fok sem kizárt, főleg a Duna-Tisza-közén, illetve az Alföldön.
Mint az InfoRádióban elmondta, az éjszakák sem hoznak majd felfrissülést, általában 15-22 fok fölött kel fel a nap reggel, a légkör pedig teljesen megállt fölöttünk.
Napközben lesz egy-egy helyi gomolyfelhő-képződés, de a hirtelen érkező és távozó zivatarokon kívül több és alaposabb áztatást nem tapasztalhatunk majd, ez szerinte „klasszikus nyári, de nem tökéletes strandidőt, hőzivatarokat” hoz, de ezek, mivel nem lesz „szélnyírás”, előtte és utána fülledtség lesz.
Most a legnagyobb a besugárzás mértéke is, az erős, nagyon erős kategóriába esik az UV értéke, ilyenkor azt szokták mondani, hogy 11 és 15 óra között senki ne menjen ki, 15 perc alatt le lehet égni ilyenkor.
Páll Márton arról is beszélt, hogy van-e olyan forgatókönyv, amely felülírja a jóslatot, mely szerint másfél hét tüzes pokol jön.
„Ez az Omega blokking helyzet sajnos az egyik legstabilabb. Az elmúlt években már találkozhattunk ilyen időjárási helyzettel, ilyenkor az történik, hogy egy hatalmas, magas nyomású képződmény, egy magassági gerinc benyúlik ide Európába Afrika felől, és ez csak akkor tud leépülni vagy keletebbre húzódni, ha tőlünk messze nyugatra, északnyugatra, egy mély ciklon fejlődik, de erre most nem nagyon látszik igazából semmilyen jel. A több hetes európai anomália-előrejelzésben – mert ezt nyilván ilyenkor érdemes lehet nézni – az látszik, hogy a következő egy-két hét az átlagosnál magasabb hőmérsékletekkel fog telni. Szubtrópusi meleg tölti ki ezt a stabil térséget” – vázolta.
A hőségre a hatóságok is készülnek, Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos volt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztató első felszólalója, aki 10 percen át hangoztatta a helyzet súlyosságát és részletezte a legfontosabb tudnivalókat, ami szombattól okozhat majd különösen gondot; ha 25 fok lesz a napi várható középhőmérséklet három napon át, másod-, ha 27, harmadfokú figyelmeztetést, narancs vagy piros hőségriasztást rendelnek el:
- megelőzhetők az egészségkárosodások, kórházi kezelések, többlet halálozások
- pénteken döntenek a szombattól esedékes riasztás szintjéről
- a hőség bizonyítottan fokozza a kiszáradás és a hőkimerülés esélyét, bizonyos légúti betegségek rosszabbodását
- figyelni kell a magas kockázatú csoportokra (idősek, újszülöttek, csecsemők, ők nehezebben tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, gyógyszerfogyasztók)
- korlátozni kell a hőkimerüléshez vezető tevékenységeket
- korlátozni kell a szabadban végzendő tevékenységet
- többet kell inni (nem alkoholos, nem cukros, nem koffeintartalmú utalt) és pihenni is
- kínáljuk inni az időseket és a gyerekeket
- ha valaki rosszul van (heves szívdobogás, szédülés, émelygés, ájulás, görcsök), azonnal forduljon orvoshoz, hívjon mentőt, vonuljon árnyékba, hűvösebb, zárt térbe
- autóban ne hagyjunk gyereket, kisállatot, egy pillanat alatt életveszélybe kerülnek
- az egészségügyi ellátórendszer is készül a hőségre, sokkal több embert kell ellátni ebben az időszakban, az egészségügyi intézmények intézkedési terveit aktiválták, a kritikus helyeket időben megfelelő hőmérsékleti helyzetbe kell hozni, a közintézményeknek pedig a legkitettebb populációt kell védeni, a gyerekeket, az egyedülállókat, az időseket, hűvös helyeket kell fenntartaniuk
- 2003-ban több 10 ezer ember halt meg a forróságban, az akkori ÁNTSZ úttörő módon dolgozta ki a protokollt és határozta meg a számokat, hogy milyen melegben mit kell pontosan tenni
- a hőhullámok egyre tovább tartanak és egyre intenzívebbek, ez a klímaváltozás következménye
- a hőség egy betegbiztonsági probléma, amelyet meg kell tudni oldani.
