A kamara a hőség általános élettani hatásai kapcsán jelezte, a növények optimális hőmérséklete általában 25-30 Celsius fok között mozog, 30 Celsius fok felett a növények anyagcseréje lelassul, 35 Celsius fok felett pedig a fotoszintézis hatékonysága jelentősen csökken.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom kombinációja légköri aszályt okoz, ami a növényi szövetek gyors kiszáradásához és a termés minőségromlásához vezet. Példaként említették, hogy a paprikánál a tartósan magas nappali hőmérséklet és a 20 Celsius fok feletti éjszakai hőmérséklet miatt elmarad a terméskötődés, lehullanak a virágok vagy deformálódott termések fejlődnek.

Mindezek mellett fontos, hogy az erős UV-sugárzás és magas hőmérséklet hatására a termés napos oldalán úgynevezett égési sérülések alakulhatnak ki, ez nemcsak esztétikai hiba, de a tárolhatóságot is rontja.

A NAK válaszában jelezte, hogy bár a meleg gyorsíthatja az érést, az extrém kánikula paradox módon gátolhatja is a folyamatot, mivel a növény a túlélésre fókuszál a reprodukció helyett.

Ebben a helyzetben a kamara a védekezési lehetőségek között elsőként azt emelte ki, hogy a kora reggeli vagy késő esti öntözés elengedhetetlen. A csepegtető öntözés a leghatékonyabb, mivel közvetlenül a gyökérzónát éri és csökkenti a párolgási veszteséget.

Hozzátették, hogy

a talajtakarás a mulcsozás (növényi maradványokkal vagy fóliával) segít megőrizni a talaj nedvességét és mérsékli a talajfelszín felmelegedését, védve a gyökérzetet.

Mindezek mellett fontos, hogy a kiegyensúlyozott tápanyagellátás (főleg a megfelelő kálium- és mikroelem-szintek) javítja a növények stressztűrő képességét.

Arra is kitértek, hogy az aszály az egész országban problémát okoz, de a legnagyobb mértékben továbbra is az Alföldön, ahol még mindig jóval 100 milliméter fölötti a talaj felső 1 méteres rétegének a csapadékhiánya. Megfelelő utánpótlás hiányában ez a következő napokban tovább romolhat – ismertette a kamara.