Infostart.hu
eur:
378.85
usd:
318.75
bux:
131059.85
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nyitókép: Pixabay

Mérföldkőnek számító kutatási eredmény a magyarság eredetével kapcsolatban – videó

Genetikai egyezések igazolják a tizedik századi magyarok egy részének uráli eredetét - derül ki az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja kutatóinak közreműködésével készült tanulmányból, amely csütörtökön jelent meg Cell című tudományos folyóiratban.

Az egyetem közleménye szerint a mérföldkőnek számító tanulmányban az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának Archeogenomikai Kutatóintézete (ELTE HTK AGI) nemzetközi kutatókkal együttműködve 120 ősi genomot elemzett Nyugat-Szibériától a Volga folyó térségéig.

A kutatócsoport úttörő eredményként azonosította a 10. századi honfoglaló magyarok egyik legfontosabb genetikai forrását.

Mint írták, a kutatás a Dél-Urál hegység környékén élt 8-10. századi karajakupovói régészeti kultúrába sorolt közösségek genetikai jellemzőit tárta fel. Ezt az uráli régészeti egységet fűzi a legtöbb kulturális kötelék a Kárpát-medencében megtelepült honfoglaló magyarokhoz.

A mostani tanulmány a karajakupovói csoportok legmarkánsabb genetikai forrásaként a késő vagy poszt-szargatka kultúra középső Irtis és a Tobol folyók menti csoportjait azonosította Nyugat-Szibériában (Kr. u. 3-5. század). Az ő genetikai örökségük meghatározó szerepet játszott a karajakupovói népesség és több, Kárpát-medencei honfoglaló egyén genetikai állományában is, ami azt bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarság egy részének eredete Nyugat-Szibéria Krisztus utáni első évszázadaiba vezethető vissza - emelték ki.

Grafikus összefoglaló, amely bemutatja a Gyuris & Vyazov és mtsai. kutatás főbb eredményeit a régészeti és történeti adatok összefüggésében (Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont)
Grafikus összefoglaló, amely bemutatja a Gyuris & Vyazov és mtsai. kutatás főbb eredményeit a régészeti és történeti adatok összefüggésében (Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont)

A kutatás során egy olyan új módszert is alkalmaztak, amely genetikai kapcsolati hálózatokat épít az egyező DNS-szakaszok alapján. Ennek eredményei szerint a Volga-Urál térség karajakupovói és a Kárpát-medence honfoglaló magyar népességének egy része közös genetikai hálózatot alkotott, amely egy nagy méretű, távoli rokoni szálakkal összekapcsolódó populációra utal. Távoli rokonsági szálak a két régió népessége között több ezer kilométer távolság ellenére is kimutathatók voltak.

Az eredmények egy kettősségre is rávilágítottak: az uráliakkal egységet képező Kárpát-medencei honfoglaló hálózaton belül elkülöníthetőek voltak a bajkáli és a jakutiai eredetű genetikai szálak. Ez arra utal, hogy a honfoglalók több biológiai forrásból eredtek. Azok az egyének, akik a legerősebb távoli rokoni kapcsolatokat mutatták a dél-uráli régióval, nagyrészt a jakutiai komponens hordozói voltak. Hozzájuk pedig kapcsolódtak (házasság, utódnemzés révén) más keleti területekről származó csoportok is, feltételezhetően a vándorlás során vagy az Etelközben - magyarázták.

A vizsgálat eredményei alapján a karajakupovói kultúra a honfoglaló magyarság egyik legfontosabb forrása volt, és közösségei a 6. századra az Urál hegység mindkét oldalán megtelepültek. A Volga-Urál területekről a Kárpát-medencébe irányuló vándorlás gyorsaságát egyaránt jelzik az erős genetikai kapcsolatok és a honfoglalók között megtalálható uráli genetikai típusok is.

Ugyan a genetika nem bizonyít nyelvhasználatot, az eddigi eredményeket összesítve

feltételezhető, hogy a honfoglaló népességből éppen azok lehettek a magyar nyelv hordozói, akik az uráli genetikai jegyekkel bíró, újonnan azonosított genetikai hálózatba tartoztak

- jegyezték meg.

További eredmény, hogy biológiai folytonosság figyelhető meg a kora középkori karajakupovói népesség és a Káma-vidéki késő középkori csijaleki kultúra népessége között, ami arra utal, hogy a Julianus barát által megtalált keleten maradt magyarok leszármazottai a 14. században is jelen voltak az Uráltól nyugatra fekvő térségben - olvasható a közleményben.

A kutatást Gyuris Balázs (ELTE HTK AGI) vezette, régészeti értékelését Leonyid Vjazov (Ostravai Egyetem) és Türk Attila (PPKE RI, ELTE HTK MŐK) végezte. A projektet magyar részről Szécsényi-Nagy Anna (ELTE HTK AGI), amerikai részről David Reich (Harvard Medical School) irányította.

További információk és képek itt találhatók.

Címlapról ajánljuk

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×