Sokan a mesterséges intelligencia (MI) sötét oldalának tartják a deepfake-et, amellyel egyre gyakrabban találkozhatunk a mindennapokban.
A közönség tájékozottságát növeli az új sorozat, amellyel a hatóság fontos, stratégiai jelentőségű célja, hogy hiteles szakértői megszólalásokkal és adatalapú elemzésekkel segítse mindazokat, akik az új technológia formálta digitális világban is tudatosan szeretnének eligazodni - emelték ki.
Hozzátették, hogy a képmanipuláció szinte egyidős az emberiséggel, a hamísítás a mesterséges intelligencia megjelenésével viszont szintet lépett, futótűz-szerű terjedésében szerepet játszik, hogy egy manipulált tartalom előállítása sem különösebb anyagi ráfordítást, sem szakértelmet nem igényel, hiszen az ehhez szükséges programok gyakorlatilag bárki számára ingyenesen elérhetőek.
A valóság meghamisítása ugyanakkor rendkívüli károkat okozhat, hiszen akár még egy, a közösségi médiában terjedő ízetlen vagy gonosz tréfa is egzisztenciákat dönthet romba - hívták fel a figyelmet.
A közleményben kifejtették, hogy a technológia először a bosszúpornó-műfajával kapcsolatban vált ismertté, és ezen a területen alkalmazzák a leggyakrabban a mai napig. Ugyanakkor minden kérdés, amit a deepfake-re vonatkozóan felteszünk, csak újabbakat szül: lehet-e büntetőjogi következménye annak, ha valakiről MÉM-et készítünk? Mikor válik jogsértővé egy véleménykifejezés, ha annak formája a szatirikus ábrázolás? Mit tehet az, aki egy saját magáról készült deepfake videóval találja szembe magát az interneten? Mindezeken túl a legfőbb kérdés talán mégis az, hogy képes-e a jogi szabályozás önmagában megoldani a deepfake-kel kapcsolatban felmerülő problémákat.
Az NMHH Podcast deepfake-sorozatának első adásában Gosztonyi Gergely jogász, egyetemi docens, az Online Platform Vitarendező Tanács tagja, Papp János Tamás, az NMHH kutatási szakértője és Rab Árpád jövőkutató, az NMHH innovációs laborvezetője beszélgetésében formálódik a válasz ezekre a mindenkit érintő kérdésekre - közölték.
Hangsúlyozták, hogy a szakértők fenntartás nélkül egyetértenek abban, hogy a deepfake megjelenése rombolja a bizalmat és növeli a bizonytalanságot a társadalomban. Például azért, mert könnyű kirekeszteni a figyelmünk fókuszából azokat a jelenségeket, amelyek nem férnek bele a valóságról alkotott képünkbe, azzal magyarázva, hogy ez úgyis deepfake.
Közölték, a sorozat következő adásaiban szó esik a technológia szabályozására tett kísérletekről, a banki csalásokról és a pénztárcánkat megcélzó egyéb átverésekről, mert amíg pénz van, csalás is lesz. Emellett természetesen szóba kerül a deepfake szerethetőbb oldala is, hiszen a szórakoztatóipar sem késlekedett kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket. Az NMHH Podcast deepfake-kel foglalkozó sorozatának második adásában a technológiai információbiztonsági vetületeiről beszélget majd Csizmazia-Darab István kiberbiztonsági szakértő, Pünkösty András, az Online Platform Vitarendező tanács tagja és Rab Árpád jövőkutató - ismertették.
Az NMHH Podcast deepfake-kel foglalkozó adásai kétheti rendszerességgel kerülnek fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáira - olvasható a közleményben.
