Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Mans hand throwing up a coin to make a decision on white. Cropped of businessman holding cent on his index finger, have dilemma, looking for business solution, closeup
Nyitókép: Getty Images / Prostock-Studio

Pénzfeldobással is lehet Nobel-díjat nyerni – ha nem is az igazit

Az Alfred Nobel által alapított világhírű elismerés különös verzióját Marc Abrahams, egy amerikai szatirikus magazin szerkesztője hozta létre. Az Ig Nobel-díjat azok kapják, akik valami olyat fedeztek fel, ami először megmosolyogtatja, majd elgondolkodtatja az embereket.

Persi Diaconis görög származású amerikai matematikus és az általa irányított tudós csoport azzal érdemelte ki az Ig Nobel-díjat, hogy felállította a pénzfeldobás számtani képletét – írja az Iflscience. Egészen pontosan egy olyan egyenletet hoztak létre, amivel megmondható, hogy egy feldobott pénzérme mekkora valószínűséggel esik az egyik vagy a másik oldalára.

Nem lehetett nehéz dolguk – gondolhatnánk –, hiszen az érmék ugyanolyan eséllyel esnek bármelyik oldalukra. A valószínűség tehát 50:50 százalék. De ez nem igaz. Egy nagyszabású kísérlet keretében 48 önként jelentkezőt kértek arra, hogy dobáljanak fel érméket és számolják, hogy hányszor esnek az egyik, illetve a másik oldalukra. Negyvenhat különböző pénzdarabot, összesen 350 757-ször dobtak fel, és igazán meglepő következtetésre jutottak.

Az érméknek az esetek majdnem 51 százalékában (50,8 százalék) ugyanaz az oldala volt felül, mint amelyik a feldobáskor.

A Diaconis-modell szerint a precesszió miatt, a feldobott érme a levegőben több időt tölt azzal az oldalával felfelé, ami az elhajításakor is felül volt. „Következésképpen az érme nagyobb eséllyel ér földet ugyanazzal az oldalával felül, mint amelyikről indult” – állapították meg a kutatók.

Ezt némileg árnyalja, hogy az adatokat tovább vizsgálva arra is rájöttek: az érmefeldobásoknál sokat számít, hogy ki hajítja fel a levegőbe a pénzdarabot. Ugyanis voltak, akiknél sokkal gyakrabban esett az érme a feldobáskori felső oldalával felfelé, mint másoknál.

Lehet, hogy ez a százalékos eltérés nem tűnik soknak, de idővel mégis csak előnyhöz vezethet.

Például, ha valakivel fej vagy írást játszik, ezer dobás után már egyértelmű az előny, ha mindig a pénz feldobásnál felül lévő oldalra fogadunk. Ha minden alkalommal száz forint a tét, akkor 1000 feldobás után már 1900 forint lenne a nyereségünk.

Szóval a pénzfeldobás egyáltalán nem olyan pártatlan eszköz a döntéshozatalban, mint azt korábban gondoltuk.

A kutatók ezért azt javasolják: ha valami komolyabb tétje van a fej vagy írásnak, akkor mindenképpen úgy dobjuk fel az érmét, hogy ne lehessen látni, melyik oldala van felül.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×