A Csendes-óceán négy kilométeres mélységében egy olyan ércre bukkantak, amely oxigént állít elő, miközben csaknem annyi elektromosságot ad le, mint egy ceruzaelem. A felfedezés jelentőségét Pálfy József, az ELTE Földtani Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja foglalta össze az InfoRádióban.

„A légköri vízpára bontása mellett lehetett egy olyan másik folyamat, ami a mélytengerekben játszódik le, és amiről eddig halvány fogalmunk se volt, hogy egyáltalán ilyen létezik” – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, a kutatók olyan területre merültek alá, ahol az óceánfeneket fémtartalmú gumók borítják, és azt találták, hogy az oxigénszint nem csökken, hanem nő. Bár ilyet már 2013-ban is észleltek, akkor úgy gondolták, hogy elromlottak a berendezések. "Most, hogy már bizonyítást nyert a jelenség, már csak meg kellene értenünk" – tette hozzá.

Ennek kulcsa vélhetően magukban a fémtartalmú gumókban van; valahogy úgy viselkednek, mint az egyszerű ceruzaelem: elektromos töltés van a felületükön, és ez végzi el a vízmolekula bontását hidrogénre és oxigénre – magyarázta az egyetemi tanár. „Ezt az oxigénforrást nevezeték el sötét oxigénnek.”

Mindez alapjaiban változtathatja meg a földi élet kialakulásáról vallott eddigi tudományos álláspontokat.

„Úgy tűnik, hogy van egy oxigénforrásunk a vízben, az ősóceánban, ami az élet keletkezésének a helyszíne lehetett. És persze ha a földönkívüli élet eredetét kutatjuk, akkor hasonló folyamatok esetleg más vízzel és óceánnal ellátott bolygókon is végbemehettek, tehát a Földön kívüli élet kutatása szempontjából is releváns ez az új felfedezés” – emelte ki az MTA rendes tagja.

Nicholas Owens, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint mindez azt jelenti, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a földi élet a szárazföldön alakult ki.