Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Unsplash.com

Nem most baj igazán, ha kütyüzik a gyerek hiszti helyett

A digitális eszközök alkalmazása hosszú távon nem segít a kisgyerekek hisztijének kezelésében, hanem inkább súlyosbítják az érzelemszabályozási problémákat - derül ki egy magyar-kanadai friss kutatásból.

A vizsgálatot végző pszichológusok azt találták, hogy azok a gyerekek, akik digitális eszközt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítására, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák az érzelmeiket, ami hosszú távon súlyos problémákhoz vezet az érzelmek és viselkedés szabályozása terén - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológiai tanszékének közleményében.

"A dühkitörések és hisztik a gyermeki lét velejárói, azonban az, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket, hatással lehetnek a gyermek érzelmi fejlődésére" - idézi a közlemény Konok Veronikát, az Alfa Generáció Labor vezetőjét, a kutatás eredményeiből megjelent tanulmány első szerzőjét.

Mint írják, a gyerekeket lenyűgözik a digitális tartalmak, így ez egy egyszerű és rövid távon hatékonynak tűnő módja annak, hogy a szülők leállítsák a dührohamokat, eltereljék a gyermek figyelmét. Az ELTE és a kanadai Sherbrooke-i Egyetem kutatói azonban arra számítottak, hogy a gyakorlatnak hosszú távon negatív következményei lehetnek.

Feltételezésük megerősítésére végeztek egy felmérést 2020-ban, majd egy évvel később egy utánkövetést, amelyben több mint 300, két és öt év közötti gyermeket nevelő kanadai szülő töltött ki egy kérdőívet. A kérdések a gyermek és a szülő médiahasználati szokásaira, köztük az úgynevezett szülői digitális érzelemszabályozásra vonatkoztak, vagyis, hogy milyen gyakran ad a szülő digitális eszközt a gyereknek azért, hogy megnyugtassa őt. Ezen kívül a gyerek önszabályozási készségeit, az érzelmek, a viselkedés és a figyelem szabályozásának képességét is vizsgálták.

Azt találták, hogy a szülők akkor alkalmazták a digitális eszközöket az érzelemszabályozás kezelésére, ha gyereküknek több érzelemszabályozási problémája volt egy évvel korábban. Azonban ez a stratégia a már meglévő probléma súlyosbodásához vezetett: a gyerekek egy évvel később gyengébb indulatkezelési készségeket mutattak.

A digitális eszközök alkalmazása a későbbiekben nemcsak az érzelmek, de más kognitív folyamatok, például a figyelem szabályozását is negatívan befolyásolta. Ez azért lehet, mert ha a gyermek figyelmét mindig külső ingerekkel próbálja a szülő lekötni, akkor a gyerek nem tanulja meg, hogy ő maga hogyan irányítsa azt.

Konok Veronika szerint fontos, hogy a szülők ne kerüljék el azokat a helyzeteket, amelyek frusztrálók lehetnek a gyermek számára, a gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a negatív érzelmeiket. "Ebben a tanulási folyamatban a szüleik segítségére van szükségük, nem pedig egy digitális eszközre" - véli a szakember. A kutatók azt javasolják, hogy a szülők támogassák gyermekeiket a nehéz helyzetekben, segítsenek felismerni érzelmeiket, és tanítsák meg azokat kezelni. Ehhez egy módszer lehet, ha a szülő visszatükrözi a gyermek érzelmeit, például megpróbálja megfogalmazni, és kimondani, hogy mi lehet a gyerek frusztrációjának az oka. A gyerek így megtanulja felismerni saját érzelmeit, ami előfeltétele annak, hogy szabályozni is tudja őket.

A gyermekek mellett azonban a szülőket is támogatni kell abban, hogy kezelni tudják ezeket a helyzeteket. Caroline Fitzpatrick, a kanadai kutatócsoport vezetője, a Sherbrooke-i Egyetem professzora szerint az eredmények alapján új terápiás és tanácsadási módszereket lehetne kidolgozni a szülők számára, akikben tudatosítani kell azt is, hogy a digitális eszközök csak rövid távon segítenek a hisztin, hosszú távon inkább súlyosbítják a problémákat.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×