Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Paul Taylor/Getty Images

Felfedeztek egy gombát az óceánban, ami képes lebontani a műanyagot

Mivel a műanyagok újrahasznosítása egyelőre nem túl hatékony, ezért a lebontó mikroorganizmusok sokat segíthetnek a környezetvédelemben.

A polietilén lebontására szakosodott gombát fedeztek fel a holland Királyi Tengerkutató Intézet, a NIOZ tengerbiológusai. A Parengyodontium album kedvenc tápláléka az UV-sugárzás által enyhén megpirított műanyag, amelyen mikrobákkal együtt vékony réteget képez - írja az Interesting Engineering nyomán az Index.

A gombafajtát a Csendes-óceán északi részén, az ott lebegő szemétszigetből vett mintákban fedezték fel. A vizsgálatok során szénizotópokkal dúsított speciális laboratóriumi műanyagon tenyésztették őket, így megfigyelhetővé vált, hogy az izotóppal jelölt szénatomok a tápláléklánc más szintjeire is eljutottak.

A kutatás folyamán pontosan lemérhető volt a polietilén lassú bomlásának sebessége is. A gombák a műanyag 0,044 százalékát fogyasztották el napi szinten.

Annika Vaksmaa, a NIOZ munkatársa elmondta, a mérések alapján a gomba nem igazán használja fel a polietilénből származó szenet. A P. album által elfogyasztott polietilén túlnyomó részét a gomba szén-dioxidként bocsátja ki, és hozzátette, ez nem jár nagyobb szén-dioxid-kibocsátással, mint az emberi légzés.

A kutató kiemelte, hogy a folyamatban kulcsfontosságú az UV-sugárzás, mert a gombák csak azokat a műanyagokat tudják lebontani, amik legalább egy rövid ideig a felszín közelében, a napfényen tartózkodtak. A tenger mélyebb rétegeiben azonban élhetnek olyan gombafajok is, amik ultraibolya-sugárzás nélkül is képesek minderre.

Az óceánba kerülő műanyagok csapdába esnek az örvénylő áramlatokban, felhalmozódnak és így keletkeznek a szemétszigetek.

Azonban nem lehet őket csak úgy megbontani vagy lehalászni, az ugyanis a tengeri élővilágban is károkat okozna.

Jelenleg csak négy, műanyagot lebontó gombafajt ismerünk, és több száz plasztikevő baktériumot. Az emberiség szorgalmasan termeli a műanyagot: jelenleg évi 400 milliárd kiló műanyagot állítunk elő, 2060-ra várhatóan háromszor ennyit - írják. A katasztrófa elkerülésének egyetlen módja az újrahasznosításon kívül a le nem bomló műanyagokat elfogyasztó organizmusok felfedezése, működésük és lebontó enzimjeik megismerése.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×