Infostart.hu
eur:
363.16
usd:
317.96
bux:
151822.26
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Budapest, 2023. október 16.Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus beszédet mond az idei magyar Nobel-díjasok tiszteletére rendezett díszvacsorán a Pesti Vigadóban 2023. október 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Karikó Katalin az orvostudomány után új területen alkotott maradandót

Áttörések – Életem és a tudomány címmel jelent meg a Nobel-díjas tudós, biokémikus memoárja. M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője azt mondta az InfoRádiónak, hogy a világhírű kutató szépirodalmi igényességgel írta meg a könyvet.

Októberben jelent meg az első magyar nőként Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin önéletrajzi kötete, az Áttörések – Életem és a tudomány című memoár. A könyv egy Kisújszálláson felnövő lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került. Szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait.

M. Nagy Miklós azt mondta az InfoRádiónak, hogy a kötet bemutatja és ismerteti az olvasóval, mennyire „sokoldalúan tehetséges” Karikó Katalin, aki véleménye szerint most bebizonyította azt is, remekül tud írni. Nem egy szokványos memoárról van szó, amely egyszerűen elmeséli a főszereplő gyermekkorának, életpályájának történetét, hanem igazi szépirodalmi művet alkotott a Nobel-díjas biokémikus a kiadóvezető szerint. Ez leginkább a Kisújszálláson eltöltött évek leírásán érhető tetten.

Nagy szeretettel mutatja be a szüleit, részletesen elbeszéli, hol, milyen körülmények között nőtt fel, a kötet első részeiben „szinte ott érezzük magunkat abban a Kádár-kori kisvárosban és miliőben”.

Az önéletrajzból megismerhetjük annak a történelmi korszaknak a hangulatát, elénk tárul, milyen gondok, problémák nehezítették meg az emberek életét, mindennapjait. M. Nagy Miklós elmondása szerint Karikó Katalin nagyon izgalmasan mesél a könyvében arról is, hogy érkezett meg az Egyesült Államokba és miként alakult a beilleszkedése. Egy számára teljesen új és ismeretlen világba csöppent. Leírja, mennyiben volt más az akkori amerikai tudományos élet és közeg a magyar viszonyokhoz, lehetőségekhez képest.

A József Attila-díjas műfordító szerint a tudósnak a tengerentúlon is hasonlóan nagy küzdelmeket kellett megvívnia, mint itthon – főleg a bürokratikus hatalmakkal. Hozzátette: a kötet úgy van felépítve, hogy egy „meseszerű történetet” ismerhetnek meg az olvasók.

„Évtizedeken keresztül küzdött, végezte a kutatásait anélkül, hogy különösebb sikereket ért volna el, de biztos volt abban, hogy az, amire rájött, előbb-utóbb nagyon sokat fog segíteni az embereknek”

– fejtegette.

M. Nagy Miklós kedvenc része a memoárból az, amikor Karikó Katalin megismerkedik kutatótársával, Drew Weissmannal, akivel közösen kapták meg a Nobel-díjat. Mint fogalmazott, az ő személyében megtalálta azt az embert, akivel hatékonyan és eredményesen tudott együtt dolgozni és aki töretlenül hitt benne. A Helikon Kiadó vezetője elmondta: ez egy egészen véletlenszerű találkozás volt, amit nagyon izgalmasan mesél el Karikó Katalin, mint ahogyan a közös együttműködésük történetét is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Hónapokra gyermekotthonná válnak a magyar kórházak – lesújtó jelentés készült az elhagyott csecsemők helyzetéről

Hónapokra gyermekotthonná válnak a magyar kórházak – lesújtó jelentés készült az elhagyott csecsemők helyzetéről

Miközben az állam több száz új gyermekotthoni férőhelyet hozott létre, és a 2024-es jogszabály-módosítás után látványosan felgyorsult a kórházban hagyott újszülöttek örökbefogadhatóvá nyilvánítása, 2026 májusának végén még mindig 140 három év alatti gyermek várt kórházban arra, hogy megfelelő gondozási helyet találjanak neki. Az alapvető jogok biztosának friss jelentése alapján a probléma ráadásul nem szűkült: a dokumentum által összevetett 2024-es és 2026-os adatok között 32 százalékkal nőtt az érintett gyerekek száma. A vizsgálatból egy olyan rendszer képe rajzolódik ki, amelyben egyszerre kevés a ténylegesen használható nevelőszülői férőhely, területileg rosszul oszlanak el az intézményi kapacitások, lassú lehet a gyámhatósági ügyintézés, alulfinanszírozott az ellátás, miközben a megelőző szociális ellátások is több helyen hiányosak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×