Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Budapest, 2023. október 16.Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus beszédet mond az idei magyar Nobel-díjasok tiszteletére rendezett díszvacsorán a Pesti Vigadóban 2023. október 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Karikó Katalin az orvostudomány után új területen alkotott maradandót

Áttörések – Életem és a tudomány címmel jelent meg a Nobel-díjas tudós, biokémikus memoárja. M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője azt mondta az InfoRádiónak, hogy a világhírű kutató szépirodalmi igényességgel írta meg a könyvet.

Októberben jelent meg az első magyar nőként Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin önéletrajzi kötete, az Áttörések – Életem és a tudomány című memoár. A könyv egy Kisújszálláson felnövő lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került. Szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait.

M. Nagy Miklós azt mondta az InfoRádiónak, hogy a kötet bemutatja és ismerteti az olvasóval, mennyire „sokoldalúan tehetséges” Karikó Katalin, aki véleménye szerint most bebizonyította azt is, remekül tud írni. Nem egy szokványos memoárról van szó, amely egyszerűen elmeséli a főszereplő gyermekkorának, életpályájának történetét, hanem igazi szépirodalmi művet alkotott a Nobel-díjas biokémikus a kiadóvezető szerint. Ez leginkább a Kisújszálláson eltöltött évek leírásán érhető tetten.

Nagy szeretettel mutatja be a szüleit, részletesen elbeszéli, hol, milyen körülmények között nőtt fel, a kötet első részeiben „szinte ott érezzük magunkat abban a Kádár-kori kisvárosban és miliőben”.

Az önéletrajzból megismerhetjük annak a történelmi korszaknak a hangulatát, elénk tárul, milyen gondok, problémák nehezítették meg az emberek életét, mindennapjait. M. Nagy Miklós elmondása szerint Karikó Katalin nagyon izgalmasan mesél a könyvében arról is, hogy érkezett meg az Egyesült Államokba és miként alakult a beilleszkedése. Egy számára teljesen új és ismeretlen világba csöppent. Leírja, mennyiben volt más az akkori amerikai tudományos élet és közeg a magyar viszonyokhoz, lehetőségekhez képest.

A József Attila-díjas műfordító szerint a tudósnak a tengerentúlon is hasonlóan nagy küzdelmeket kellett megvívnia, mint itthon – főleg a bürokratikus hatalmakkal. Hozzátette: a kötet úgy van felépítve, hogy egy „meseszerű történetet” ismerhetnek meg az olvasók.

„Évtizedeken keresztül küzdött, végezte a kutatásait anélkül, hogy különösebb sikereket ért volna el, de biztos volt abban, hogy az, amire rájött, előbb-utóbb nagyon sokat fog segíteni az embereknek”

– fejtegette.

M. Nagy Miklós kedvenc része a memoárból az, amikor Karikó Katalin megismerkedik kutatótársával, Drew Weissmannal, akivel közösen kapták meg a Nobel-díjat. Mint fogalmazott, az ő személyében megtalálta azt az embert, akivel hatékonyan és eredményesen tudott együtt dolgozni és aki töretlenül hitt benne. A Helikon Kiadó vezetője elmondta: ez egy egészen véletlenszerű találkozás volt, amit nagyon izgalmasan mesél el Karikó Katalin, mint ahogyan a közös együttműködésük történetét is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Az MTA és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja által végzett kutatásból kiderült, hogy az első osztályos gyerekek húsz százalékának nehézséget okoz a tananyag elsajátítása. A kutatás vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem a gyerekek értelmi képességeivel, hanem mozgási és kommunikációs fejlettségükkel van a gond. Sokan többéves lemaradással kezdik meg az iskolát.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Múlt éjjel több mint 150 drónnal, köztük 110 Shahed-típusú eszközzel támadta éjjel Ukrajnát az orosz fél az RBC Ukraine tájékoztatása szerint. A légvédelem a drónok többségét sikeresen lelőtte, az ukrán légierő azt kéri, hogy mindenki ügyeljen a biztonsági előírások betartására. Kína vezetésével a BRICS+ tagországai hadgyakorlatot tartanak Dél-Afrika partjainál, Kína és Irán torpedórombolókkal, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek korvettekkel, a vendéglátó ország pedig egy fregattal vesz részt a "Will for Peace 2026" kódnevű hadgyakorlaton. Indonézia, Etiópia és Brazília megfigyelőként van jelen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×