eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 2. szombat Lujza
Budapest, 2023. október 16.Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus beszédet mond az idei magyar Nobel-díjasok tiszteletére rendezett díszvacsorán a Pesti Vigadóban 2023. október 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Karikó Katalin az orvostudomány után új területen alkotott maradandót

Áttörések – Életem és a tudomány címmel jelent meg a Nobel-díjas tudós, biokémikus memoárja. M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője azt mondta az InfoRádiónak, hogy a világhírű kutató szépirodalmi igényességgel írta meg a könyvet.

Októberben jelent meg az első magyar nőként Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin önéletrajzi kötete, az Áttörések – Életem és a tudomány című memoár. A könyv egy Kisújszálláson felnövő lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került. Szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait.

M. Nagy Miklós azt mondta az InfoRádiónak, hogy a kötet bemutatja és ismerteti az olvasóval, mennyire „sokoldalúan tehetséges” Karikó Katalin, aki véleménye szerint most bebizonyította azt is, remekül tud írni. Nem egy szokványos memoárról van szó, amely egyszerűen elmeséli a főszereplő gyermekkorának, életpályájának történetét, hanem igazi szépirodalmi művet alkotott a Nobel-díjas biokémikus a kiadóvezető szerint. Ez leginkább a Kisújszálláson eltöltött évek leírásán érhető tetten.

Nagy szeretettel mutatja be a szüleit, részletesen elbeszéli, hol, milyen körülmények között nőtt fel, a kötet első részeiben „szinte ott érezzük magunkat abban a Kádár-kori kisvárosban és miliőben”.

Az önéletrajzból megismerhetjük annak a történelmi korszaknak a hangulatát, elénk tárul, milyen gondok, problémák nehezítették meg az emberek életét, mindennapjait. M. Nagy Miklós elmondása szerint Karikó Katalin nagyon izgalmasan mesél a könyvében arról is, hogy érkezett meg az Egyesült Államokba és miként alakult a beilleszkedése. Egy számára teljesen új és ismeretlen világba csöppent. Leírja, mennyiben volt más az akkori amerikai tudományos élet és közeg a magyar viszonyokhoz, lehetőségekhez képest.

A József Attila-díjas műfordító szerint a tudósnak a tengerentúlon is hasonlóan nagy küzdelmeket kellett megvívnia, mint itthon – főleg a bürokratikus hatalmakkal. Hozzátette: a kötet úgy van felépítve, hogy egy „meseszerű történetet” ismerhetnek meg az olvasók.

„Évtizedeken keresztül küzdött, végezte a kutatásait anélkül, hogy különösebb sikereket ért volna el, de biztos volt abban, hogy az, amire rájött, előbb-utóbb nagyon sokat fog segíteni az embereknek”

– fejtegette.

M. Nagy Miklós kedvenc része a memoárból az, amikor Karikó Katalin megismerkedik kutatótársával, Drew Weissmannal, akivel közösen kapták meg a Nobel-díjat. Mint fogalmazott, az ő személyében megtalálta azt az embert, akivel hatékonyan és eredményesen tudott együtt dolgozni és aki töretlenül hitt benne. A Helikon Kiadó vezetője elmondta: ez egy egészen véletlenszerű találkozás volt, amit nagyon izgalmasan mesél el Karikó Katalin, mint ahogyan a közös együttműködésük történetét is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Március elsejétől kell alkalmazni Magyarországon az új idegenrendészeti szabályrendszert, amely január elején lépett hatályba. A törvény célja az, hogy migránsok még vendégmunkásként se érkezhessenek hazánkba, akik pedig itt vannak, azok ne vehessék el a magyarok munkáját.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×