A magyar kutató a Covid-vakcinák elkészítését lehetővé tevő mRNS technológiai kifejlesztéséért kapta az elismerést társával, Drew Weissmannal együtt.
A Nobel-djíat odaítélő testület hétfő döntése értelmében a 2023-as orvosi Nobel-díjat közösen Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a Covid ellen.
A két Nobel-díjas felfedezései kulcsfontosságúak voltak a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Áttörő felfedezéseik révén, amelyek alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszerünk közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket, a díjazottak hozzájárultak az oltóanyagok példátlan ütemű kifejlesztéséhez az egyik legnagyobb egészségügyi válsághelyzet idején.
Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben
Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és rák kezelésében potenciális eszköz lehet. A Nobel-bizottság közleménye szerint az mRNS-technológiában sokáig nem látták az előrelépést a tudósok, de Karikó Katalin kitartóan kutatta ezt a megoldást a Pennsylvania Egyetemen, de kevesen hittek benne. Az intézménybe akkor érkező immunológus, Drew Weissman azonban az elképzelés mellé állt, és 2005-ben először publikálták az eredményeiket.
A 2008-ban és 2010-ben publikált újabb tanulmányaikban kimutatták, hogy a bázismódosításokkal generált mRNS szállítása jelentősen megnövelte a fehérjetermelést a módosítatlan mRNS-hez képest, ezzel csökkentették a gyulladásos válaszokat és növelték a fehérjetermelést: Karikó Katalin és Drew Weissman elhárította a kritikus akadályokat az mRNS klinikai alkalmazása előtt.
Kezdett megélénkülni az érdeklődés az mRNS technológia iránt, és 2010-ben több cég is dolgozott a módszer kifejlesztésén. A Zika-vírus és a MERS-CoV elleni vakcinák kidolgozására került sor; de a Covid-világjárvány kitörése után rekordsebességgel fejlesztettek ki két, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjét kódoló bázismódosított mRNS-oltóanyagot. Mindkét vakcinát már 2020 decemberében jóváhagyták.
"Az oltások milliók életét mentették meg, és lehetővé tették a visszatérést a normális élethez a Földön. Az idei Nobel-díjasok az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén alapvetően hozzájárultak korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának felszámolásához" – áll a Nobel-bizottság méltatásában.
A díjazottak
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, Magyarországon. 1982-ben szerzett PhD-fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, 1985-ig Szegeden kutatott, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a Bethesda Egészségtudományi Egyetemen végzett posztdoktori kutatást. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusává nevezték ki, ahol 2013-ig maradt. Ezt követően a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke, majd alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktusa.
Drew Weissman 1959-ben született Lexingtonban, Massachusetts államban, az Egyesült Államokban. 1987-ben szerzett MD, PhD fokozatot a Bostoni Egyetemen. Klinikai képzését a Harvard Medical School Beth Israel Deaconess Medical Centerében végezte, és posztdoktori kutatást végzett a National Institutes of Health-ben. 1997-ben Weissman létrehozta kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karában. A vakcinakutatás professzora.
A két díjazottat már az elmúlt két évben is az esélyesek között emlegették, miután az mRNS-technológia kifejlesztéséért már megkapták a legnagyobb tudományos elismeréseket, így a Horwitz, Wolf, Albany, Breakthrough, Lasker és Gairdner díjat iis.
Az első Nobel-díjas magyar nő
Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, aki Magyarországról indulva szerezte meg a Nobel-díjat. Karikó Katalin a tizenegyedik, és egyben ő az első magyar Nobel-díjas nő.
Lénárd Fülöp (kémiai Nobel-díj, 1905)
Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937)
Hevesy György (kémiai, 1943)
Békésy György (orvosi, 1961)
Wigner Jenő (fizikai, 1963)
Gábor Dénes (fizikai, 1971)
Harsányi János (közgazdasági, 1994)
Oláh György (kémiai, 1994)
Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002)
Herskó Ferenc (kémiai, 2004)
Karikó Katalin (orvosi, 2023)
A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forint) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A hét folyamán a többi Nobel-díj nyertesét is ismertetik majd: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díjak, pénteken pedig a Nobel-békedíj győzteseit jelentik be. Október 9-én aztán a közgazdasági Nobel-emlékérme kitüntetettjére is fény derül.
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.
A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.
26 °C
