A magyar kutató a Covid-vakcinák elkészítését lehetővé tevő mRNS technológiai kifejlesztéséért kapta az elismerést társával, Drew Weissmannal együtt.
A Nobel-djíat odaítélő testület hétfő döntése értelmében a 2023-as orvosi Nobel-díjat közösen Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a Covid ellen.
A két Nobel-díjas felfedezései kulcsfontosságúak voltak a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Áttörő felfedezéseik révén, amelyek alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszerünk közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket, a díjazottak hozzájárultak az oltóanyagok példátlan ütemű kifejlesztéséhez az egyik legnagyobb egészségügyi válsághelyzet idején.
Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben
Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és rák kezelésében potenciális eszköz lehet. A Nobel-bizottság közleménye szerint az mRNS-technológiában sokáig nem látták az előrelépést a tudósok, de Karikó Katalin kitartóan kutatta ezt a megoldást a Pennsylvania Egyetemen, de kevesen hittek benne. Az intézménybe akkor érkező immunológus, Drew Weissman azonban az elképzelés mellé állt, és 2005-ben először publikálták az eredményeiket.
A 2008-ban és 2010-ben publikált újabb tanulmányaikban kimutatták, hogy a bázismódosításokkal generált mRNS szállítása jelentősen megnövelte a fehérjetermelést a módosítatlan mRNS-hez képest, ezzel csökkentették a gyulladásos válaszokat és növelték a fehérjetermelést: Karikó Katalin és Drew Weissman elhárította a kritikus akadályokat az mRNS klinikai alkalmazása előtt.
Kezdett megélénkülni az érdeklődés az mRNS technológia iránt, és 2010-ben több cég is dolgozott a módszer kifejlesztésén. A Zika-vírus és a MERS-CoV elleni vakcinák kidolgozására került sor; de a Covid-világjárvány kitörése után rekordsebességgel fejlesztettek ki két, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjét kódoló bázismódosított mRNS-oltóanyagot. Mindkét vakcinát már 2020 decemberében jóváhagyták.
"Az oltások milliók életét mentették meg, és lehetővé tették a visszatérést a normális élethez a Földön. Az idei Nobel-díjasok az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén alapvetően hozzájárultak korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának felszámolásához" – áll a Nobel-bizottság méltatásában.
A díjazottak
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, Magyarországon. 1982-ben szerzett PhD-fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, 1985-ig Szegeden kutatott, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a Bethesda Egészségtudományi Egyetemen végzett posztdoktori kutatást. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusává nevezték ki, ahol 2013-ig maradt. Ezt követően a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke, majd alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktusa.
Drew Weissman 1959-ben született Lexingtonban, Massachusetts államban, az Egyesült Államokban. 1987-ben szerzett MD, PhD fokozatot a Bostoni Egyetemen. Klinikai képzését a Harvard Medical School Beth Israel Deaconess Medical Centerében végezte, és posztdoktori kutatást végzett a National Institutes of Health-ben. 1997-ben Weissman létrehozta kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karában. A vakcinakutatás professzora.
A két díjazottat már az elmúlt két évben is az esélyesek között emlegették, miután az mRNS-technológia kifejlesztéséért már megkapták a legnagyobb tudományos elismeréseket, így a Horwitz, Wolf, Albany, Breakthrough, Lasker és Gairdner díjat iis.
Az első Nobel-díjas magyar nő
Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, aki Magyarországról indulva szerezte meg a Nobel-díjat. Karikó Katalin a tizenegyedik, és egyben ő az első magyar Nobel-díjas nő.
Lénárd Fülöp (kémiai Nobel-díj, 1905)
Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937)
Hevesy György (kémiai, 1943)
Békésy György (orvosi, 1961)
Wigner Jenő (fizikai, 1963)
Gábor Dénes (fizikai, 1971)
Harsányi János (közgazdasági, 1994)
Oláh György (kémiai, 1994)
Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002)
Herskó Ferenc (kémiai, 2004)
Karikó Katalin (orvosi, 2023)
A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forint) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A hét folyamán a többi Nobel-díj nyertesét is ismertetik majd: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díjak, pénteken pedig a Nobel-békedíj győzteseit jelentik be. Október 9-én aztán a közgazdasági Nobel-emlékérme kitüntetettjére is fény derül.
Egy új felmérés szerint 7 fontos amerikai szövetségi államban a demokrata jelöltek több voksra számíthatnak a keddi félidős választásokon, mint a republikánusok. Mindez azért lényeges, mert Donald Trump elnök számára valósággá válhat, hogy a törvényhozás mindkét házában az ellenfelei lesznek többségben.
A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
November 4-én megkezdődik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A parlamentben a nyilvános ügynöklisták és a magántőkealapok mellett a milliárdosok vagyonadójáról, az új legfőbb ügyészről, a december 24-i munkaszüneti napról és a költségvetésről is szó lesz; a TISZA-frakció támogatja Fejes Péter legfőbb ügyésszé választását. A költségvetési vitában további módosításokra készülnek, köztük a volt köztársasági elnökök alapítványok támogatására fordítható, évi több tízmillió forintos keretének megszüntetésére. Matolcsy Ádám és Stofa György körözését a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának fejvadászai vették át. Az Alkotmánybíróság teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta a testület elnökévé. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát, miután az intézmény átvilágítása minisztériumi jóváhagyás nélkül megállapított vezetői prémiumokat, vitatott szerződéseket és a produkciók költségelszámolásával kapcsolatos hiányosságokat tárt fel. Két kórházigazgatónak is mennie kellett.
6 °C
