Az Izland délnyugati részén lévő Reykjanes-félsziget hosszú ideig nyugodt terület volt. A keflaviki reptérre sorra érkeztek a turistákat szállító repülőgépek, az utasok gyorsan elérték a közelben lévő fővárost, Reykjavíkot, de sokan rögtön az ország egyik leglátogatottabb látványosságához, a Kék Lagúna türkizkék vizű fürdőjéhez mentek.

"Habár Izland a jég mellett a tűz, azaz a vulkánok országa is, ahol átlagosan négy évente történik egy vulkánkitörés, a Reykjanes-félszigeten közel 800 évig nem volt ilyen esemény. 2019 decemberében változott meg a helyzet, amikor az első földrengésraj kipattant. A magma felszínre jutására azonban még másfél évet kellett várni, 2021. március 19-én a lakatlan, dimbes-dombos Fagradalsfjall térségben kezdődött egy lávaöntő vulkánkitörés" - emlékeztetett az InfoRádiónak nyilatkozó Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Ezt 2022-ben és 2023-ban újabb, néhány héten keresztül zajló vulkáni működés követte az első helyhez közeli területen.

Charles Lyell, a XIX. század nagy tudósa, a modern geológia egyik atyja fogalmazta meg, hogy a Föld történeti múltját a jelen természeti folyamatain keresztül érthetjük meg.

"A vulkanológiában, a vulkáni működés megértésében mindezt úgy fogalmazhatjuk meg - folytatta Harangi Szabolcs -, hogy a jövő vulkáni kitöréseinek kulcsa a múltban van, azaz a korábbi vulkánkitörések képződményeinek, a vulkáni kőzeteknek megismerésén keresztül tudjuk előre jelezni, hogy milyen vulkáni működést várhatunk, és ez hogyan hathat a környezetre és a társadalomra. A vulkáni kőzetek kutatása segít, hogy többek között megtudjuk mikor történtek a vulkánkitörések, ezek milyen gyakran ismétlődtek, milyen hosszú nyugalmi szünetek voltak, aztán milyen magma tört fel és hogyan zajlottak a kitörések. Sőt, e vizsgálatok abban is segítenek, hogy feltárjuk, milyen gyorsan jön fel a magma, milyen mélybeli folyamatok vezetnek egy vulkánkitöréshez."

A Reykjanes-félsziget kőzetei is mesélnek a vulkanológusoknak. Belőlük a szakember számára kiolvasható, hogy a földköpeny legfelső részén lévő kőzetek részleges olvadásával kialakult magma viszonylag gyorsan a felszínre juthat, továbbá e térségben hosszú, jellemzően több évszázados szünetekkel követik egymást az aktív kitörési szakaszok, amelyek néhány évtizeden keresztül zajlanak.

"Több évtized! A múltban ez egy rövid időszaknak tűnik, megélni azonban nem kevés időtartam. A 2019 végén elkezdődött természeti eseménysor úgy tűnik, egy ilyen hosszú, vulkánkitörésekben gyakori időszak kezdete lehet. De hol a vulkán? – kérdezhetik sokan. A vulkán egy felszíni alakzat, a vulkánkitörés eredménye. Vulkánkitörés nem feltétlenül ott lehet csak, ahol már van egy vulkán."

A Reykjanes-félsziget szerinte egy tipikusan olyan terület, ahol nincs egy központi tűzhányó, a vulkáni működés a felszínen megnyíló hasadékok mentén indul, és kiterjedt lávaöntéssel jár.

A kulcskérdés az tehát, hogy hol hasad fel majd a föld" - figyelmeztetett.

A bő 3 héten keresztül zajló júliusi Litli-Hrútur vulkánkitörés után október közepén újra felszínemelkedést észleltek a helyszínen. A nagy pontosságú földrajzi helyzetérzékelők mintegy 3–4 centiméteres függőleges elmozdulást mutattak a Fagradalsfjall területén, amihez szórványos földrengésraj is társult.

Október 24-én aztán a földrengésraj helyszíne nyugatabbra tolódott, mégpedig a Kék Lagúna térségére. 2019 végén és 2020-ban volt itt már komoly földrengéssorozat, sőt felszínemelkedés is, de ezeket egyik alkalommal sem követte vulkáni működés.

"Most, néhány nap alatt többezer földrengés pattant ki, és ez a folyamat továbbra is tart. Bár először úgy tűnt, hogy ezeket a rengéseket a Fagradalsfjall alatt néhány kilométer mélységben felnyomuló magma nyomása okozhatja, a néhány nap után megindult erős felszínemelkedés a Kék Lagúna melletti Svartsengi, Þorbjörn környékén azt jelezte, hogy a magma e térség alatt van. 2019 vége óta ötödször történik ilyen esemény itt, de most ez minden korábbinál gyorsabb felszínemelkedéssel jár."

Az adatok kiértékelése alapján, az izlandi geofizikusok és vulkanológusok arra következtettek, hogy a Kék Lagúna alatt mintegy 4 kilométer mélységben lehet a magma, aminek mozgása földrengéseket okoz, ami óriási nyomást kifejtve emeli a felszínt (ennek mértéke már meghaladja az 5–6 centimétert). November 3-án pénteken már több erős, 4-es magnitúdót meghaladó földrengés pattant ki, ami alapján több neves izlandi vulkanológus is arról beszélt, hogy ezt csakis felnyomuló magma válthatja ki, egy vulkánkitörés pedig akármikor elindulhat. Az esély erre tehát nem kicsi, hozzátéve, hogy a lehetséges kimenet között az is szerepel, hogy a magma végül nem tudja áttörni a felső 1-2 kilométeres kőzettestet és megakad. A jelenlegi adatok alapján azonban nagyobb a valószínűsége egy közeli vulkánkitörésnek, így fontos annak elemzése, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mi várható.

"A korábbi vulkánkitörések tapasztalatai alapján ismét egy lávaöntő működés történhet, azonban nem lehet kizárni azt sem, hogy lesznek erőteljesebb robbanásos kitörések is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez utóbbiak messze nem közelíthetik meg azt, amit 2010-ben az Eyjafjallajökull kitörés során tapasztaltunk. Ott az izzó magma és a jég olvadása során keletkezett víz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést és eredményezte az Európa légiközlekedését leállító, több kilométer magasba jutó vulkáni hamufelhőt. A Reykjanes-félszigeten ilyen helyzet nincs, nagyobb az esélye inkább egy lávaszökőkút-kitörésnek, ami csupán a közvetlen környezetre hathat."

A Fagradalsfjall lakatlan területén ez inkább turistalátványosság volt, a kulcskérdés az, hogy mi történik, ha a Kék Lagúna, a közeli geotermális erőművek területén zajlik. A veszély itt jelentősen megnő, hiszen a területen emberi létesítmények vannak, sőt egy erősen látogatott terület, ami nagyfokú óvatosságra int. Az izlandi hatóságok ennek megfelelően adtak ki figyelmeztetést, miszerint egyelőre jobb elkerülni a Kék Lagúna területét (habár egyelőre a Kék Lagúna létesítménye még nem zárt be).

A Reykjanes-félsziget több évszázados nyugalmának - úgy tűnik - vége a szakértő szerint, a következő években mozgalmas időszak lesz, amit lávaöntő vulkánkitörések, ezek között pedig a mostanihoz hasonló magma felnyomulási időszakok tarkítanak. Ehhez kell hozzászokni, továbbá ahhoz, hogy nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor és hol hasad fel a föld. Lehetnek békés, turistacsalogató kitörések, de a magma feltörhet látogatottabb, emberi létesítményekkel sűrűbben ellátott területeken, sőt akár települések közelében is. Mindez óriási felelősséget rak a szakemberek, a vulkanológusok vállára, akik a kőzetekből kinyert információk, a korábbi vulkánkitörések ismerete, továbbá a mélyből érkező jelek értelmezése alapján tudnak valószínűségi előrejelzést adni. A nagy kihívás az, hogy szemben a 800 évvel ezelőtti vulkáni működéssel, ez az esemény a modern társadalomban jelentősebb veszéllyel jár, ami miatt kulcsfontosságúvá vált az, hogy többet tudjunk a vulkánkitörésekhez vezető mélybeli folyamatokról, ezek időbeli lefolyásáról és magukról a vulkánkitörések folyamatairól, a robbanásos kitöréshez, illetve lávaöntéshez vezető fizikai és kémiai okokról. A vulkáni kőzetek vizsgálata, a kísérleti munkák, a geofizikai és műszeres megfigyelések fejlesztése a modern társadalomban megkerülhetetlenné válnak.