3 °C
Vulkánkitörés veszélye miatt szombatra virradóra Izlandon kimenekítették egy négyezer lakosú város, Grindavík lakóit. A szigetországban veszélyhelyzetet hirdettek pénteken, miután több nagy erejű földrengés történt a Reykjanes-félszigeten.
Harangi Szabolcs azt mondta az InfoRádióban, hogy a térségben már csaknem három hete „küszködik” a magma, hogy feltörjön vagy sem, mindeközben pedig több ezer földrengés pattant ki a Reykjanes-félszigeten. A Thorbjörn-hegy környékén jelentős a szeizmikus aktivitás. Korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata is arra figyelmeztetett, hogy vulkánkitörés esetén a világhírű turistacélpont, a Blue Lagoon területe is érintett lehet.
Az egyetemi tanár jelezte: a történtek miatt nagyon nagy nyomás alatt van a helyi vulkán. Mint fogalmazott, jól látható ennek a rajzolata is, délnyugat–északkeleti irányú sávban pattannak ki leginkább a földrengések, ami arra utal – és a modellszámítások is azt támasztják alá –, hogy rendkívül nagy mennyiségű magma nyomul be a sekély földkéregbe. Egyes számítások szerint legalább egy kilométer, de lehet, hogy még ennél is sekélyebb mélységben található már ez a magma. „Ez szétnyúlik, mint a francia kenyér.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy az egyik vége egy óceánparti település, Grindavík alatt van, ezért volt szükség az evakuálásra”
– magyarázta az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.
A The Guardian beszámolója szerint a földmozgások következtében repedések jelentek meg az utakon a vulkánveszélyes izlandi városban.
A szakértő közölte: 1973 óta ez az első alkalom Izlandon, hogy lakosokat kellett kitelepíteni vulkánkitörés miatt. Akkor a Vestmannaeyjar szigetcsoporthoz tartozó Heimaey-szigeten egy hasadék mentén tört fel a magma és a település csaknem egyharmada elpusztult a vulkáni működés során.
A Reykjanes térségében még jóval korábban, 800 évvel ezelőtt történtek hasonló események.
Hosszú évszázadok után tehát újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik a főszigeten. Harangi Szabolcs elmondta: az óriási széthúzó feszültség repedéseket, hasadékokat hoz létre, a magma közben nyomul fel, amely tovább hasítja, illetve szétnyomja az egyes kőzettesteket. Ráadásul az elmúlt napokban több mint egy méteres vízszintes elmozdulás történt két pont között. „Nagyon komoly erők munkálkodnak a mélyben” – tette hozzá.
BREAKING – #Iceland: #Fagradalsfjall volcano begins to show first signs of eruption.
— X Posterity (@NewXPosterity) November 13, 2023
Iceland has declared a state of emergency after a series of #earthquakes#Grindavíkurbær #iceland#ReykjanesPeninsula#Fagradalsfjall #Grindavík #volcano
? Robert Hodgin#Grindavik #BlueLagoon… pic.twitter.com/zq5CWl6y17
Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy 2010 tavaszán az Izland déli részén található Eyjafjallajökull rövid időn belül kétszer is kitört. Akkor az izzó magma és a jég olvadása során keletkezett víz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést és eredményezte az Európa légi közlekedését leállító, több kilométer magasba jutó vulkáni hamufelhőt. Harangi Szabolcs szerint csekély esély van arra, hogy hasonló történjen most a a Reykjanes-félszigeten. Mint mondta, bár valamelyest csökkent a földrengések száma és erőssége, de ez nem jelenti azt, hogy elmúlt a veszély, a következő napokban bármikor lehet vulkánkitörés.
A vulkanológus kifejtette: ha lesz is vulkáni működés, jelen pillanatban akkor sem lehet előrejelzést tenni azzal kapcsolatban, hogy lávaöntő kitörés következhet-e be, már amennyiben a szárazföldön indulnak be a folyamatok. Nagy kérdés az, hogy mekkora kitörés lesz és milyen irányba terjed a láva, hiszen fontos turisztikai központot is veszélyeztet.
Harangi Szabolcs figyelmeztetett: ez a hasadék Grindavíktól délnyugatra, az óceán területére is benyúlik, így nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy akár víz alatti kitörés is történhet, amely sokkal hevesebb és jóval nagyobb robbanásokkal jár együtt. „Ugyanakkor messze-messze nem várható olyan veszély, mint amit 2010-ben az Eyjafjallajökull produkált. Ilyenre az előrejelzések szerint most nem kell számítani” – összegzett az egyetemi tanár.
