eur:
389.34
usd:
362.38
bux:
67961.02
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, a CDC által 2022. május 19-én közreadott, 2003-ban elektronmikroszkóppal készített kép a majomhimlő virionjáról az Egyesült Államokban. A biológiai minta prérikutyából származik. 2022 májusának második felében Európa több országában vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket. A hólyagos bőrkiütésekkel és lázzal járó, testnedvekkel terjedő fertőzés nyugat-afrikai eredetű, és először 1985-ben azonosították. A betegség közvetlenül terjed emlősállatról emberre, lefolyása vírustörzstől függően változik.
Nyitókép: MTI/AP/CDC

Négy fontos tudományos kérdés foltozza most a majomhimlőt

Mérsékelt a vírus jelentette kockázat a WHO szerint, eddig 260 bizonyított eset jelentkezett 23 olyan országban, amelyben a megbetegedés nem endémiás.

"A közegészségügyi kockázat magassá válhat, ha a vírus kihasználja a lehetőséget arra, hogy emberi kórokozóként honosodjon meg és a súlyos megbetegedések szempontjából nagyobb kockázatnak kitett csoportokban, például a kisgyermekek és az immunhiányos személyek körében kezdjen el terjedni" – értékelte a WHO a helyzetet. A mostani kitörésben eddig nem volt halálos áldozata a betegségnek.

Azt is hozzátette, hogy a majomhimlő hirtelen megjelenése egyszerre több, nem endémiás országban arra utal, hogy egy ideig nem észlelték terjedését. Arra számítanak, hogy a közeljövőben még sok esetre derítenek fényt a megfigyelőrendszerek fokozott működése révén.

A majomhimlő egy Afrika egyes részein endémiás vírusként nyilvántartott betegség, melynek lefolyása a legtöbb esetben enyhe, terjedése pedig jól megakadályozható a betegek izolálásával és alapvető higiéniás szokások betartásával. A mostani kitörésben a legtöbb eset az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Spanyolországban fordult elő. Az esetek java nem utazáshoz kötődik, hanem szexuális kontaktus kapcsán vagy fertőzött személy ápolásával összefüggésben alakult ki a Reuters cikke szerint.

Két teória a kitörés eredetéről

A járvány kapcsán van ugyanakkor négy fontos kérdés, melyekre a Nature cikke szerint a kutatók választ keresnek. Az első a kitörések kiváltó oka: szekvenált minták alapján egyértelmű, hogy a kevésbé halálos családba tartozó vírus fertőz most,

a rossz körülmények közt élő populációban is egy százalék alatt van a mortalitása.

A jelenlegi ismeretek szerint az a legvalószínűbb, hogy a mostani fertőzésláncot elindító személy Afrikában egy állattól vagy egy másik embertől kapta el a vírust, ugyanakkor nem lehet kizárni azt a teóriát sem, miszerint egy ideje már keringett a vírus Afrikán kívül. Ennek ugyanakkor elég alacsony a valószínűsége, mégpedig azért, mert a majomhimlő igen látványos kiütéseket okoz, amelyek egészen biztosan felkeltették volna a feltételezett korábbi eseteket kezelő orvosok figyelmét.

Felmerülhet az is, hogy vajon változott-e a vírus szerkezete, ezáltal könnyebbé válhatott-e terjedése. A kutatók ugyanakkor még azt is nehezen tudják meghatározni, hogy az Afrikában keringő két víruscsaládban mi okozza a halálozásban tapasztalható mintegy tízszeres eltérést.

Ennek egyik oka az, hogy a himlővírusok meglehetősen misztikus patogének:

genomjuk nagyságrendileg hatszor akkora, mint a koronavírusé.

Ez azt jelenti, hogy hatszor olyan nehéz is őket tanulmányozni, de ez még nem minden. Az eddigiekben nem helyeztek nagy hangsúlyt a vírus Afrikán kívüli megfigyelésére, így nagyon kevés olyan szekvencia áll rendelkezésre, amellyel össze lehetne hasonlítani a most keringő vírusét. A majomhimlő addig keveseket érdekelt, amíg csak Afrikában terjedt – a mostani esetek hatására megerősödött az érdeklődés.

Hogy állítjuk meg?

Felmerül annak kérdése is, sikerül-e megfékezni a mostani járványt. Több ország latolgatja a fekete himlő ellen kifejlesztett vakcina alkalmazását – ez a majomhimlő hosszú lappangási ideje miatt akkor is hatékony, ha a vírusnak való kitettséget követő négy napon belül adják be.

Ha ehhez az eszközhöz nyúlnak az országok, valószínű, hogy a bizonyított esetek szoros kapcsolatainak vakcinázása mellé teszik le voksukat, illetve az USA-ban tervezik, hogy a majomhimlős betegeket ápoló egészségügyi dolgozók is megkaphatják a védőoltást.

Problémát jelenthet az is, ha a fertőzöttek háztartásában élő rágcsálók elkapják tőlük a vírust – erre eddig nem volt alkalom, de a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ez is egy lehetőség. A szakértők azt javasolják, hogy a bizonyított esetek háztartásában élő, háziállatként tartott rágcsálókat különítsék el megfigyelésre.

Nem szexuális úton terjed

Arról is vita alakulhat ki, hogy másként terjed-e most a vírus, mint korábban – az esetek javát két eseményen létesített szexuális érintkezésekhez kötik jelenleg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most ne szoros kapcsolat útján terjedt volna a betegség: egyszerűen arról van szó, hogy

a szexuális kapcsolat szoros kontaktust jelent,

amelyben a megbetegedés könnyebben fertőz. A legtöbb esett olyan férfiak körében történt, akik azonos nemű partnert választanak – itt a vírus közösségekbe juthatott el, melyeken belül aztán tovább terjedt.

Címlapról ajánljuk

Biztosra veszik: orosz ügynökök robbantottak Csehországban

A cseh Szervezett Bűnözés Elleni Központ vizsgálata megerősítette, hogy a vrběticei lőszerraktárak elleni, közel tíz évvel ezelőtti robbantás mögött az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU állt. A külföldi kémek célja a fegyverek és lőszerek eljuttatásának megakadályozása volt olyan területekre, ahol az orosz hadsereg katonái tevékenykednek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×