Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
301.75
bux:
134465.35
2026. május 11. hétfő Ferenc
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, a CDC által 2022. május 19-én közreadott, 2003-ban elektronmikroszkóppal készített kép a majomhimlő virionjáról az Egyesült Államokban. A biológiai minta prérikutyából származik. 2022 májusának második felében Európa több országában vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket. A hólyagos bőrkiütésekkel és lázzal járó, testnedvekkel terjedő fertőzés nyugat-afrikai eredetű, és először 1985-ben azonosították. A betegség közvetlenül terjed emlősállatról emberre, lefolyása vírustörzstől függően változik.
Nyitókép: MTI/AP/CDC

Négy fontos tudományos kérdés foltozza most a majomhimlőt

Mérsékelt a vírus jelentette kockázat a WHO szerint, eddig 260 bizonyított eset jelentkezett 23 olyan országban, amelyben a megbetegedés nem endémiás.

"A közegészségügyi kockázat magassá válhat, ha a vírus kihasználja a lehetőséget arra, hogy emberi kórokozóként honosodjon meg és a súlyos megbetegedések szempontjából nagyobb kockázatnak kitett csoportokban, például a kisgyermekek és az immunhiányos személyek körében kezdjen el terjedni" – értékelte a WHO a helyzetet. A mostani kitörésben eddig nem volt halálos áldozata a betegségnek.

Azt is hozzátette, hogy a majomhimlő hirtelen megjelenése egyszerre több, nem endémiás országban arra utal, hogy egy ideig nem észlelték terjedését. Arra számítanak, hogy a közeljövőben még sok esetre derítenek fényt a megfigyelőrendszerek fokozott működése révén.

A majomhimlő egy Afrika egyes részein endémiás vírusként nyilvántartott betegség, melynek lefolyása a legtöbb esetben enyhe, terjedése pedig jól megakadályozható a betegek izolálásával és alapvető higiéniás szokások betartásával. A mostani kitörésben a legtöbb eset az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Spanyolországban fordult elő. Az esetek java nem utazáshoz kötődik, hanem szexuális kontaktus kapcsán vagy fertőzött személy ápolásával összefüggésben alakult ki a Reuters cikke szerint.

Két teória a kitörés eredetéről

A járvány kapcsán van ugyanakkor négy fontos kérdés, melyekre a Nature cikke szerint a kutatók választ keresnek. Az első a kitörések kiváltó oka: szekvenált minták alapján egyértelmű, hogy a kevésbé halálos családba tartozó vírus fertőz most,

a rossz körülmények közt élő populációban is egy százalék alatt van a mortalitása.

A jelenlegi ismeretek szerint az a legvalószínűbb, hogy a mostani fertőzésláncot elindító személy Afrikában egy állattól vagy egy másik embertől kapta el a vírust, ugyanakkor nem lehet kizárni azt a teóriát sem, miszerint egy ideje már keringett a vírus Afrikán kívül. Ennek ugyanakkor elég alacsony a valószínűsége, mégpedig azért, mert a majomhimlő igen látványos kiütéseket okoz, amelyek egészen biztosan felkeltették volna a feltételezett korábbi eseteket kezelő orvosok figyelmét.

Felmerülhet az is, hogy vajon változott-e a vírus szerkezete, ezáltal könnyebbé válhatott-e terjedése. A kutatók ugyanakkor még azt is nehezen tudják meghatározni, hogy az Afrikában keringő két víruscsaládban mi okozza a halálozásban tapasztalható mintegy tízszeres eltérést.

Ennek egyik oka az, hogy a himlővírusok meglehetősen misztikus patogének:

genomjuk nagyságrendileg hatszor akkora, mint a koronavírusé.

Ez azt jelenti, hogy hatszor olyan nehéz is őket tanulmányozni, de ez még nem minden. Az eddigiekben nem helyeztek nagy hangsúlyt a vírus Afrikán kívüli megfigyelésére, így nagyon kevés olyan szekvencia áll rendelkezésre, amellyel össze lehetne hasonlítani a most keringő vírusét. A majomhimlő addig keveseket érdekelt, amíg csak Afrikában terjedt – a mostani esetek hatására megerősödött az érdeklődés.

Hogy állítjuk meg?

Felmerül annak kérdése is, sikerül-e megfékezni a mostani járványt. Több ország latolgatja a fekete himlő ellen kifejlesztett vakcina alkalmazását – ez a majomhimlő hosszú lappangási ideje miatt akkor is hatékony, ha a vírusnak való kitettséget követő négy napon belül adják be.

Ha ehhez az eszközhöz nyúlnak az országok, valószínű, hogy a bizonyított esetek szoros kapcsolatainak vakcinázása mellé teszik le voksukat, illetve az USA-ban tervezik, hogy a majomhimlős betegeket ápoló egészségügyi dolgozók is megkaphatják a védőoltást.

Problémát jelenthet az is, ha a fertőzöttek háztartásában élő rágcsálók elkapják tőlük a vírust – erre eddig nem volt alkalom, de a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ez is egy lehetőség. A szakértők azt javasolják, hogy a bizonyított esetek háztartásában élő, háziállatként tartott rágcsálókat különítsék el megfigyelésre.

Nem szexuális úton terjed

Arról is vita alakulhat ki, hogy másként terjed-e most a vírus, mint korábban – az esetek javát két eseményen létesített szexuális érintkezésekhez kötik jelenleg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most ne szoros kapcsolat útján terjedt volna a betegség: egyszerűen arról van szó, hogy

a szexuális kapcsolat szoros kontaktust jelent,

amelyben a megbetegedés könnyebben fertőz. A legtöbb esett olyan férfiak körében történt, akik azonos nemű partnert választanak – itt a vírus közösségekbe juthatott el, melyeken belül aztán tovább terjedt.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt jövendő egészségügyi miniszter máris komoly ígéreteket tett
Bizottsági meghallgatás

Hegedűs Zsolt jövendő egészségügyi miniszter máris komoly ígéreteket tett

Alapvetően más szemléletet, mérhető és transzparens ellátást, az alapellátás, a köztestületek újbóli megerősítését és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben Hegedűs Zsolt, az ágazat kijelölt vezetője az Országgyűlés egészségügyi bizottságában hétfőn. Karikó Katalin is kormányzati szerepet kap.

Molnár Judit: hosszú idő után ismét megjelentek a last minute utak

Az elmúlt években, évtizedekben koncentrálódott a magyar utazási piac, csökkent az utazásszervező és értékesítő cégek száma. Legutoljára a Covid-járvány tizedelte meg ezeket a vállalkozásokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Molnár Judit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti üzenetében azt mondta, bár a tűzszünet szombati életbe lépése óta Oroszország valóban tartózkodik az Ukrajna elleni rakéta- és légitámadásoktól, a frontvonalakon továbbra is folyik a harc. Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy barátja, a volt német kancellár, Gerhard Schröder lehetne közvetítő Oroszország és Európa között. Németország elutasította az ötletet, mondván a moszkvai javaslat nem tekinthető hitelesnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×