Stroke, memóriazavarok és ködös gondolkodás - többek közt ilyen hatásai lehetnek az agyra az új koronavírusnak. Egy kutatás szerint a koronavírussal kórházba került páciensek nyolcvan százalékát érintik neurológiai tünetek, így most a tudósok azt kutatják, korai beavatkozás révén elkerülhető-e, hogy a fertőzésnek hosszú távú hatásai legyenek a betegekre, írja a Nature.

Pusztul a szürkeállomány

A koronavírusnak az agyra gyakorolt hatásának súlyosságára világított rá egy nemrégiben publikált, szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány, amely emberek agyáról készített képalkotó vizsgálatok eredményeit hasonlította össze fertőzés előtt és után: az eredmények szerint szürkeállományvesztés volt tapasztalható az agykéreg több területén.

A pandémia kezdetén a kutatók azt vélelmezték, a neuronokat támadja meg a vírus, ám mostanra kiderült, hogy a vér-agy gáton nehezen jut át a patogén.

A friss adatok szerint azonban a szaglónyálkahártyán, azaz az orrüreg bélésén, amely az agyat határolja, át tud jutni a SARS-CoV-2. Ilyenkor sem nagy mennyiségben kerül a vírus az agyba, de ez még nem azt jelenti, hogy nem tud nagy bajt csinálni.

Célpontban az asztrociták

A vizsgálatok most arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 képes megfertőzni az asztrocitákat, egy olyan sejttípust, amely nagy számban fordul elő az agyban és számos funkcióval rendelkezik. Az asztrociták elég sok mindent tesznek a normális agyműködésért, beleértve a neuronok tápanyagellátását, hogy azok működőképesek maradjanak, mondja Arnold Kriegstein, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem neurológusa. A kutató csapatával végzett munkája során megállapította, hogy az agysejtek helyett az asztrocitákat választja a vírus.

Egy brazil kutatás tanulsága szerint

26, koronavírusban elhunyt beteg közül 66 százalék esetében volt kimutatható a vírus jelenléte az agyban.

A fertőzött asztrociták miatt alakulhat ki a krónikus fáradtság, a depressziós és a ködös gondolkodás.

Ráadásul az asztrocitákra akkor is hathat a vírus, ha nem fertőzi meg őket: egy júniusi kutatás koronavírusban elhunyt betegek esetében a normálistól eltérően funkcionáló asztrocitákat talált az agyban. Mindezek miatt azt kutatják jelenleg, hány agysejt megtámadása kell ahhoz, hogy az tüneteket okozzon.

További hatások

A neuronokra úgy hat a betegség, hogy vérellátásukat rontja, ettől pedig romlik működésük, végül el is halhatnak. Ezen az állapoton

segíthet a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek adagolása

koronavírusos betegek számára.

Az immunrendszer esetében az autoantitestek termelődése jelentheti a tünetek okát: ezeket a test egyes esetekben fertőzés következtében kezdi el termelni. Az autoantitestek át tudnak lépni a vér-agy gáton, és neurológiai rendellenességeket okozhatnak. Ez a folyamat a koronavírus esetében is működhet.

Mindezek felett más jelenségek is hozzájárulhatnak a koronavírus agyra gyakorolt hatásaihoz, így a területet mindenképp tovább kell még kutatni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!