A kutatók legújabb eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be májusban. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire.

A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. A közlemény szerint az űrutazást megelőző állapothoz képest a legénység téri-vizuális feladatok során mért reakcióideje és a hibázások száma tartósan megnőtt, emellett

mind az akaratlagos, mind az automatikus figyelemre jellemző agyi elektromos jelek jelentős csökkenést mutattak.

Az Európai Űrügynökség (ESA) által szponzorált kísérletben részt vevő 5 űrhajós téri-vizuális képességeket és munkamemóriát igénybe vevő reakcióidő feladatokat végzett, miközben az agyi elektromos jeleket is regisztrálták összesen 9 alkalommal. Az űrhajósok, hogy megbízható viszonyítási alapot szolgáltassanak az űrutazás hatásának vizsgálatához, a startot megelőző hónapokban 3 alkalommal végezték el a kísérletet.

A Nemzetközi Űrállomáson először a fél éves küldetés korai szakaszában, majd mintegy 2 hónappal később történt mérés. A visszatérés utáni első héten még kimutatható volt a teljesítményromlás, míg 2-3 héttel később már csak az EEG jelekben volt kisebb eltérés.

Az eredmények az űrállomás körülményeihez való alkalmazkodás elégtelenségét jelzik, emellett felvetik a kérdést, hogy a téri-vizuális feladatokban mért teljesítményromlás vajon az általános kognitív képességek romlását jelzi-e - írják a közleményben hangsúlyozva, hogy ezért fel kell térképezni, hogy a kutatócsoport által feltárt változások veszélyeztethetik-e a jóval hosszabb űrbéli tartózkodást követelő Mars-expedíciók sikerességét.