Infostart.hu
eur:
363.34
usd:
314.99
bux:
150257.07
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csango-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Újabb szondát küld a Holdra Kína

A Csang'o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold tulsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője.

Hu Hao, a kínai holdkutatási program harmadik szakaszának vezető tervezője a Nankingben megrendezett Kínai Űrkonferencián számolt be arról, hogy már folyik az újabb küldetés részletes kidolgozása.

A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében.

A Csang'o-5 űrszonda 2020-ban landolt a Holdon, és decemberben 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre.

A Csang'o-6 szintén mintákat gyűjt majd átfogó elemzés és kutatás céljából. A szondán francia, svéd, orosz és olasz műszerek is lesznek - mondta el Hu, arra azonban nem tért ki, hogy milyen felszerelésekről van szó.

A Csang'o szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak, amelyben egy olyan szonda is szerepel, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson. A programban még tervezik egy legénységgel működő űrállomás létrehozását, asztronauták holdraszállását, valamint tajminta gyűjtését egy aszteroidáról.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Az atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban csütörtök reggel azt is egyértelművé tette, Paks 2-nél már nyilván nem lesz ez elég. Rögzítette: lehet, hogy most akár 15-20 milliárd forinttal is magasabb az ország villanyszámlája a szükséges import miatt, de a későbbi problémák elkerüléséhez ezt most fel kell áldozni.

Románia megkezdte az atomerőműve teljes leállítását

Megkezdődött a cernavodai atomerőmű kettes blokkjának ellenőrzött leállítása csütörtökön a Duna vízszintjének folyamatos és jelentős csökkenése miatt - közölte az üzemeltető Nucleareletrica román állami vállalat.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
"A gazdagokat nem az zavarja, hogy be kell fizetniük évente 10-20 millió forint vagyonadót"

"A gazdagokat nem az zavarja, hogy be kell fizetniük évente 10-20 millió forint vagyonadót"

A választások után látványosan javult Magyarország külső megítélése: estek a kötvényhozamok, erősödött a befektetői érdeklődés, és több magyar részvénynél is gyors átárazódás indult. Varga-Szilágyi Péter, a WOOD & Co. magyar irodájának managing partnere szerint a politikai és intézményi fordulat indokolta a kockázati prémium csökkenését, de a piac sok bizalmat megelőlegezett a gazdaságpolitikának – most eljött a teljesítés ideje. A közép-európai piacokról, a vagyonos ügyfelek befektetési stratégiájáról és az AI hatásairól beszélgettünk, miközben arra is fény derült, mi zavarja igazán a vagyonadó kapcsán a dúsgazdag magyarokat. Ezeket a témákat alaposan kitárgyaljuk a WOOD & Co. és a Portfolio szeptemberi konferenciáján is – érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×