INFORÁDIÓ
2021. május 16. vasárnap
Botond, Mózes

koronavírus

covid-19

variáns

FFP2-es védőmaszkok a Sentias német gyógyászati berendezéseket és termékeket gyártó vállalat üzemében a németországi Wuppertalban 2020. január 21-én. Németországban a mutálódott, a korábbinál gyorsabban terjedő koronavírus megfékezése érdekében műtős, KN95/N95-ös, vagy FFP2-es védőmaszkot kell viselni az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön, valamint az orvosi rendelőkben.

Izraeli tapasztalat: az idősek felének beoltása után két héttel jön a fordulópont

Infostart

A kutatók a brit variáns fertőzősége mellett vizsgálták meg, mikortól lehet számítani javulásra.

A Tel Aviv-i Egyetem szakemberei kutatásukban elsőként a brit variáns fertőzőképességét vizsgálták: egy olyan, speciális tesztet használtak ehhez, amely különböző vírusgének kimutatására képes. Ezek egyikét, az S gént a brit variáns mutációja kiiktatta, ennek hiányával tehát könnyen meg tudták állapítani egy mintáról, hogy a brit variánst tartalmazza-e, anélkül, hogy a mintákat költség- és időigényes módon szekvenálniuk kellett volna, írja a MedicalXpress. Összesen 300 ezer PCR-teszt mintáját dolgozták fel.

Ariel Munitz, a kutatás egyik vezetője szerint eredményeik megmutatják, milyen nagy lendülettel vette át a brit variáns a vezető szerepet. December 24-én még csak a minták 5 százalékában tudták kimutatni azt. Az arány hat hét alatt, 2021 januárjára 95 százalékra ugrott. Jelenleg

az izraeli megbetegedések 99,5 százalékát a brit törzs okozza,

azaz a korábban globálisan elterjedt változatot teljesen kiszorította.

"Annak érdekében, hogy ezt a drámai növekedést meg tudjuk magyarázni, összehasonlítottuk a brit variáns reprodukciós rátáját a korábban elterjed törzsével. Más szavakkal arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik variánssal fertőzött ember hány másiknak adja tovább a betegséget. Eredményünk szerint a brit variáns terjedése 45 százalékkal, majdnem másfélszeresével fertőzőbb, mint amilyen a korábbi változat volt" - mondja Munitz.

A kutatásban ezután azt vizsgálták, milyen életkori különbségek tapasztalhatók a megfertőződésben azt követően, hogy a tömeges immunizáció egyre jobban teret nyert. Az találták, hogy fordulópont következett be két héttel azután, hogy a hatvan év fölötti korosztály fele megkapta első oltását. Dan Yamin, a kutatás egy másik résztvevője így magyarázza, mi történt ekkor:

"Januárig minden életkori csoportra ugyanúgy terjed a vírus, de két héttel azután, hogy a hatvan év fölöttiek fele kapott egy oltást, drasztikus változás következett be.

A hatvan év fölöttiek megfertőződési visszaszorult, miközben a fiatalabbak körében ugyanúgy nőttek tovább az esetszámok.

Egyszerűen fogalmazva mivel a hatvan év fölöttiek korosztályból került ki a koronavírusban elhunytak 90 százaléka, már rövid távon rengeteg életet mentettek meg az oltások" - fogalmaz.

A kutatás azt is bebizonyította, hogy érdemes odafigyelni a veszélyeztetett csoportokra: kevesebb volt a fertőzés az otthonokban élő hatvan év fölöttiek körében, akiket rendszeresen teszteltek, mint a társadalom többi hatvan év fölötti tagjánál, akiket csak tünetek észlelésekor.

Yamin szerint Izraelben kedvezőbb körülmények várták a koronavírust az ország koreloszlása, a nagycsaládok és a zsúfolt körülmények miatt.

"Üzenetünk a következő: ha nekünk sikerült egy sokkal rosszabb kiindulóhelyzetből ilyen eredményt elérnünk, akkor az idős népesség felének átoltása és az otthonokban élők rendszeres tesztelése révén ez máshol is lehetséges" - mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/EPA pool/Sascha Steinbach
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018