Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pexels.com

Évekkel csökkentette a várható élettartamot világszerte a koronavírus

Van, ahol több mint három évvel csökkent a születéskor várható élettartam a pandémia hatására. Magyar adatok egyelőre nem ismertek.

Nincsen egyszerű dolga annak a demográfusnak, aki igyekszik pontos képet adni arról, ahogyan a koronavírus születéskor várható élettartamunkra hat: egyes afrikai országok egyáltalán nem szolgáltatnak adatot a halálozásokról, míg olyan helyeken, mint Mexikó vagy Peru, a közölt adatok vélhetően nem felelnek meg a valóságnak. A fejlett országok adatai is tartogatnak meglepetéseket: ilyenekbe ütközött az UCLA demográfusa, Patrick Heuveline is, amikor elkezdte kutatni, hogyan hatott a járvány világszerte a születéskor várható élettartamra.

"A demográfia a számokról szól - de valójában az emberek életéről" - mondja a kutató a MedicalXpress cikkében, mely a jelenleg 3 százalékos halálozási arányú, közel 2,9 millió ember életét követelő járvány okozta változásokat mutatja be.

Heuveline és társai arra jutottak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban közel két évvel rövidült a lakosság születéskor várható átlagos élettartama az új koronavírus hatására: korábban 78,8 év volt, mostanra viszont 77,1-re esett vissza.

Ez 1,7 évvel kevesebb, mint tavaly év elején volt.

"A második világháború óta nem esett vissza ekkora mértékben a várható élettartam az Egyesült Államokban" - mondja Heuveline. A demográfus azt mondja, az elhunytak átlagosan 12 évet vesztettek el korábban várhatóan hátra lévő életükből a koronavírus hatására.

Nem az amerikaiak életére gyakorolta a legdrasztikusabb hatást a koronavírus:

  • 3,1 évvel csökkent az érték Panamában,
  • 2,6 évvel Mexikóban és
  • 2,5 évvel Peruban.

Ezek az adatok ráadásul még növekvő tendenciát mutatnak.

A koronavírus-világjárvány természetesen különböző mértékben befolyásolta az egyes emberek életét: életkor és alapbetegség szempontjából is másféle kimenetelre számíthattak az egyes érintettek, illetve az is komplexebbé teszi a képet, hogy egyes halálozások elkerülhetők lettek volna, ha járvány nélkül hamarabb orvoshoz fordulnak az érintettek a tüneteikkel. A Heuveline-hez hasonló kutatókat nemcsak a közvetlenül a koronavírus számlájára írható halálozások, hanem ezek a járulékos, más időben elkerülhető halálesetek is érdeklik, melyek száma nem elhanyagolható:

a kutatók szerint a koronavírusos halálozásokhoz még húsz százalékot tesznek hozzá.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy amikor sikerül legyőznünk a koronavírust és a betegség halálozása nagyon alacsonnyá válik, hamar megugrik majd a születéskor várható élettartam is: ismét azon a szinten lesz majd, mint a járvány előtt volt.

Ahogy azt korábban az Infostart is megírta, a londoniak várható élettartama sem csökkent akkora mértékben a második világháború óta, mint most: a legszegényebbek esetében 3,3 évvel rövidült. Férfiaknál egyébként 2,5, nők esetében 1,6 évvel rövidült a születéskor várható élettartam, de Anglia-szerte is tapasztalható a csökkenés, igaz alacsonyabb mértékben. Országosan férfiaknál 1,3, nőknél 0,9 évvel lett rövidebb a születéskor várható élettartam.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az AI annak veszi el az állását, aki a legkevésbé fél tőle?

Az AI annak veszi el az állását, aki a legkevésbé fél tőle?

Az AI nem érti az ügyfelek egyéni igényeit? Az AI nem tudja motiválni az embereket? Az a baj, hogy teljes foglalkozásokban gondolkodunk. Létezik már AI-kitettségi mérés is, ami azt mutatja meg, hogy technikailag mennyire válthatóak ki egy munkakör feladatai.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×