Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
309.52
bux:
139451.61
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nyitókép: Pixabay.com

Az elhízottakat kevésbé védi a Pfizer oltása

A vakcina hatására feleakkora mennyiségben termel csak antitesteket a súlyfelesleggel küzdők szervezete, mint az egészséges testtömegűeké.

Olasz egészségügyi dolgozók körében gyűjtött adatok alapján úgy tűnik, hogy akik az elhízottak körébe tartoznak, azoknak a szervezete a Pfizer-oltás második dózisát követően fele annyi antitestet termel csak, mint másoké. Bár azt egyelőre nem tudni, ennek milyen konkrét következménye van a védettség szintjével kapcsolatosan, valószínűsíthető, hogy az elhízottaknak szüksége lehet egy harmadik adagnyi oltás felvételére is. Korábbi kutatások már megerősítették, hogy az elhízás, azaz a 30 fölötti testtömegindex a halálozás esélyét 50, míg a kórházba kerülést 113 százalékkal növeli meg az érintettek körében.

Ennek hátterében az állhat, hogy az elhízottaknál egyes alapbetegségek - mint a szívbetegség vagy a kettes típusú diabétesz - gyakrabban fordulnak elő. Ez rizikófaktor számukra, a fertőzéssel való megküzdés folyamatát pedig nehezíti a felesleges testzsír a szervezet működésére gyakorolt hatása. Az emiatt fellépő gyulladás vagy inzulinrezisztencia nehezebbé teszi a megküzdést az új koronavírussal - írja a The Guardian.

Az állandó, kis fokú gyulladás a szervezetben való jelenléte az oltás felvétele után bekövetkező T- és B-sejtes immunválaszt is gyengíti - ezt erősítik meg azok a kutatások is, amelyek szerint

a túlsúlyosaknál fele olyan hatékony csak az influenzaoltás,

mint a 30 alatti BMI-vel rendelkezőknél.

A kutatásban 248 olasz egészségügyi dolgozó adatait dolgozták fel, 99,5 százalékuk esetében lépett fel immunválasz az oltást beadását követően. A kutatást végző Aldo Venuti szerint miután az elhízás akkora jelentőséggel bír a koronavírus miatti kórházba kerülés és halálozás szempontjából, fontos megfelelő vakcinációs programot kialakítani az érintettek számára.

"Bár további vizsgálatokra van szükség, adataink fontos következményekkel járhatnak a koronavírus elleni oltási stratégiák kidolgozása szempontjából, különösen az elhízott embereknél.

Ha adatainkat nagyobb vizsgálatokkal meg tudnák erősíteni, akkor ezek következményeképp az elhízott embereknek további oltóanyagadagot vagy magasabb dózist kellene beadni

abból" - fogalmazott.

Danny Altmann, az Imperial College London immunológusprofesszora szerint még úgy is érdemes foglalkozni a kutatás eredményeivel, hogy meglehetősen kis mintán dolgoztak az olaszok.

"Mindig tudtuk, hogy a testtömegindex fontos előrejelzője az oltásokkal szembeni gyenge immunválasznak, ezért ez a kutatás mindenképpen érdekes, bár meglehetősen kicsi előzetes adatállományon alapszik. Megerősíti ugyanakkor, hogy az oltott népesség nem jelent egyet az immunpopulációval, különösen egy olyan országban, ahol gyakori az elhízás, valamint hangsúlyozza a hosszú távú immunfigyelő programok szükségességét" - fogalmazott.

Altmann egy brazil egészségügyi dolgozók körben végzett kutatásban már bizonyította, hogy a túlsúlyosok esetében nagyobb az esély az újrafertőződésre is, a kezdeti gyengébb antitestválasz miatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Toroczkai Lászlóval is egyeztetett a köztársasági elnök

Toroczkai Lászlóval is egyeztetett a köztársasági elnök

A Mi Hazánk elnökével, Toroczkai Lászlóval is egyeztetett Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában szerdán. Az államfő egymás után fogadta az új Országgyűlésbe bejutó pártok vezetőit.

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×