Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő járókelők elvitelre vásárolt kávéval egy zágrábi utcán 2021. január 29-én. Az előző 24 órában 619 új fertőzöttet azonosítottak Horvátországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Endémia – Mivé szelídülhet a koronavírus?

Bármennyire is emelkednek az átoltottsági adatok a világ egyes részein, a kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a koronavírussal együtt kell már élnünk.

Pandémiából, azaz az egész világot markában tartó járványból endémiává szelídülhet majd az új koronavírus a tudósok értelmezésében – de mit is jelent az endémia?

Mivel számos, endémiaként létező betegséggel élünk ma együtt, példákon keresztül érthető meg leginkább az, ami ránk vár.

Mindig jelen van az endémia

Az endémia egy betegség állandó jelenléte, szokásos előfordulása egy adott földrajzi területen élő populációban. Az endemikus betegségek anélkül terjednek minden évben alapszinten, hogy ezzel az emberek életét különösebben zavarni tudnák, írja a MedicalXpress cikke.

"Az endemikus betegségek hosszú ideig, megszakítás nélkül vannak jelen az emberek közt,

folyamatosan keringenek a lakosságban, úgy, mint a nátha,

amitől nem tartunk" – mondja Donald Burke, a Pittsburghi Egyetem epidemiológus professzora.

Szokatlan a járvány

Egy bizonyos földrajzi területen endémiásnak számító betegség máshol ugyanakkor lehet járványos is. Járvány alatt azt értjük, amikor egy betegség a szokásosnál nagyobb gyakorisággal jelenik meg egy adott terület népességének körében. A malária például endémia a Föld egyes részein, amelyeken a szúnyogok révén folyamatosan jelen van a betegség, de ha például Amerikában jelenne meg és nem sikerülne kontroll alá vonni, az már járványt jelentene.

Járványt egyébként nem csak baktérium vagy vírus okozhat: az elhízás vagy a cukorbetegség például elég nagy számú embert érint az Egyesült Államokban ahhoz, hogy járványos jellegűnek értékeljék, holott egyiket sem lehet elkapni másoktól. A járványos jelenségek általában jönnek és mennek, olyanok, mint az influenza.

A náthához csatlakozhat

Most, hogy tisztáztuk az alapvető fogalmakat, következzenek az endemikus megbetegedések példái. Az a négyféle koronavírus, amely a náthát okozza, a világ legtöbb részén endémiásnak számít.

"Észre sem vesszük őket, folyamatosan adjuk át egymásnak ezeket a betegségeket, a jelenlétük állandó"

2 mondja Burke. Sok gyermekkori betegség is ilyen: korábban a kanyaró is igazi endémiás betegség volt, de a védőoltások segítségével sikerült elnyomni. Igaz, a világnak vannak olyan tájai, ahol ez nem történt még meg.

A náthavírusok csoportjához csatlakozhat tehát majd az új koronavírus is egy januári kutatás szerint: valószínű, hogy hosszú évekig, akár örökre együtt élünk majd vele. A Science-ben publikált kutatás a SARS-szal és a MERS-szel hasonlította össze a SARS-CoV-2-t: meglátásuk szerint ha az új koronavírus továbbra is folyamatosan jelen lesz a világon és már gyerekkorunktól találkozunk vele, megtörténik ez a fajta változás.

A frissen megjelenő variánsok ugyanakkor meglehetősen sok kérdőjelet tesznek a projekciók végére. A kutatók szerint ez csak azzal kapcsolatosan hoz bizonytalanságot, hogy mikorra érhetünk az endémiás szakaszba: azt nagyon valószínűsítik, hogy ez előbb-utóbb be fog következni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×