Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay.com

A túlsúly az egyik legnagyobb rizikófaktor, az elhízottakat hamar kell oltani

A koronavírus elleni oltást leghamarabb valószínűleg az egészségügy frontvonalában dolgozók és az idősek kapják majd meg világszerte, az alapbetegségek terén viszont súlyozni kell. A BMI-t érdemes lehet figyelembe venni a döntéskor, akár az elhízás mértéke is megmutathatja, ki az, akinek fontos lehet az oltás.

Egyes országok valószínűleg csak hetekre, akár csak napokra vannak attól, hogy megkezdjék lakosaik beoltását valamelyik koronavírus elleni vakcinával. A legközelebb ehhez jelenleg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok áll: az USA-ban már azt is tudni lehet, hogy az egészségügy frontvonalában dolgozók és a további munkatársak után valószínűleg az idősotthonok lakói kapnak oltást, őket pedig az alapbetegséggel rendelkezők követik. A Slate cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a 30-as BMI fölötti értékekkel rendelkező embereket az elsők között lehet érdemes immunizálni az alapbetegséggel élők között is.

Rosszabb esélyek

Az elhízott koronavírusos betegek halálozási aránya rosszabb, mint a normál testtömegűeké, gyakrabban is kerülnek kórházba, mint az átlagos testalkatúak. Amennyiben lélegeztetőgépre kerülnek, valószínűbb, hogy hosszabb ideig van szükségük arra, mint egy vékonyabb betegnek. Ennek hátterében az elhízáshoz gyakran köthető betegségek - mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás - sora áll. Ráadásul a biológia is arra predesztinálja őket, hogy a vírusfertőzésekkel jobban meggyűljön a bajuk: a zsírsejtekben jobban képes szaporodni a koronavírus.

Összességében tehát orvosi szempontból mindenképpen indokolt őket a sor elejére tenni, ahogyan Nagy-Britannia a tervek szerint cselekszik is. A kórosan elhízottak az oltást kapók sorának elején találhatók a szigetországban.

Nem egyenlőek

Az elhízottak esetében nem csak ezeket a faktorokat érdemes figyelembe venni, hanem az előítéleteket is. Sokan lustaságnak, jellemhibának vélik azt, ha valaki elhízik, s bizony

a kórházi kezelésekre is rányomhatja bélyegét ez a rejtett előítélet.

Nem mindig kezelik őket egyenrangúként más betegekkel, ami a nekik nyújtott kezelés alacsonyabb színvonalához vezet, ennek hatására pedig sokan döntenek úgy, hogy csak végső esetben fordulnak bajaikkal orvoshoz.

Itthon is fontos kérdés

Tavalyi adatok szerint a magyar lakosság 30 százaléka túlsúlyos - azaz BMI-je 25 fölötti -, további 30 százalék pedig elhízott - azaz BMI-je 30 fölötti. Az elhízottak aránya a korral növekedik, már a gyerekek közt is komoly probléma. Ez az arány Európa legelhízottabb nemzetévé tette tavaly a magyart, világszinten pedig a negyedik legelhízottabb náció voltunk az akkori adatok szerint. Nagy szerepe lehet tehát Magyarországon is annak, ha az elhízott emberek hamarabb kaphatnak majd vakcinát, mint soványabb társaik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×