INFORÁDIÓ
2021. június 22. kedd
Paulina

mars

svábhegy

csillagvizsgáló

nasa

Mars, 2015. augusztus 21.A NASA által 2015. augusztus 20-án közreadott, a Curiosity (Kiváncsiság) önjáró Mars-szonda karjának végén lévő kamerával 2015. augusztus 5-én készített, több tucat felvételből összeállított kép a Curiosityről. Az önarckép egy kőzet-mintavételi helyen, a Marias Pass nevű térségben készült, a Sharp hegy közelében. A felvételt a Mars-jármű robotkarjának végén levő nagyítós fényképező berendezés (Mars Hand Lens Imager - MAHLI) nevű eszköz készítette. (MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/MSSS)

Itt nézheti élőben a Marsra szállást – videó

InfoRádió

Az Apollo-11 Holdat éréséhez fogható érdekességű esemény történik csütörtök este.

Különleges, magyar szakkommentálású élő közvetítést készített elő a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-csatornája: csütörtök estére várható ugyanis a NASA Mars-járójának (Perseverance) landolása a "vörös bolygón", ennek folyamatát tűzik "műsorra".

"Az amerikai küldetés egyik célja, hogy növelje a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, például arról is információt szolgáltasson, kialakulhatott-e élet korábban, milyen viszonyok voltak ott több milliárd éve – mondta az InfoRádiónak a Svábhegyi Csillagvizsgáló projektmenedzsere, Rózsahegyi Márton. – Három űrszonda is elérkezett a Marshoz. Ez azért lehetséges, mert körülbelül 26 havonta van arra lehetőség, hogy minél kisebb energiabefektetéssel eljuttassunk a Marshoz űrszondákat."

Most egy arab, egy kínai és egy amerikai űrszonda ért a Mars közelébe csütörtökre, és 10 órára várják azt az eseményt, amely az Apollo-11 Holdra szállásával megegyező izgalmasságú.

Egy videón látszik, mi várható, a landolásra magyar idő szerint kicsivel tíz előtt számítanak.

Íme a Svábhegyi Csillagvizsgáló közvetétése, továbbá itt a NASA angol nyelvű élő adása:

A projektmenedzser az InfoRádióban korábban azt is elmondta, nagyon összetett manőverezésre lesz szükség, ráadásul

az információ körülbelül 10 percet késik oda és vissza is,

vagyis egy "marsi" telefonbeszélgetés legalább 20 percig tartana, ami azt is jelenti a gyakorlatban, hogy kézi vezérléssel ez a landolás nem megoldható.

Annak idején Neil Armstrongék még arra is figyelhettek, hogy a Holdat éréskor ne dőljön fel a leszállóegység, itt saját maga dönt az űrszonda a landolás helyéről (a cél egy kiszáradt, régi tómeder megközelítése), de még arról is, hogy egy ritkás légkörben mikor nyíljon ki az ejtőernyő, vagy hogy mikor hagyja el a hővédő pajzsát.

A szonda 77 ezer km/órás sebességgel száguld az űrben, vagyis fél óra alatt képes volna megkerülni a Földet az Egyenlítőnél.

A Velencei-tóra kevesebb mint 2, a Balatonra 4 másodperc alatt érne le Budapestről. Mérete akkora, mint egy kisebb autóé.

A leszállóegység a Marsra érve rögtön fotózni kezd, a képeket ki is értékeli. A járművet a 2020-as évtized végén egy másik jármű hozhatja vissza.

A Perseverance fontos felszerelése még egy autóakkumulátor méretű eszköz, amely a Marson lévő szén-dioxidból fejleszt oxigént.

A Marsról további érdekességeket ITT lehet elolvasni.

Nyitókép: MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/MSSS

Kapcsolódó hang

Mars-küldetés - Rózsahegyi Márton
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018