Közép-európai idő szerint csütörtök este tíz óra előtt érte el a Mars felszínét, miután emberi segítség nélkül, műholdadatok, valamint saját kamerájának és műszereinek segítségével végrehajtotta a landolást - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Az "önjáró" technológiára azért volt szükség, mert a Föld és a Mars között a fénysebességgel közlekedő rádióhullámok 11 perc 22 másodperc alatt teszik meg a távolságot, így közvetlen "kézi" irányítás nem volt lehetséges. A Perseverance (Kitartás) landolási műveletét segítette több, a bolygó körül keringő műhold is.

A NASA szakemberei által csak "a rettegés hét percének" nevezett leszállás során először a hatalmas ejtőernyő nyílt ki, majd levált a hőpajzs, és a leszállóegység megközelítette a leszállás tervezett helyét, közben radarokkal keresve a megfelelő terepet a landoláshoz. Az utolsó mintegy 20 méteren végül egy úgynevezett égi daru eresztette le a marsjárót a felszínre.

Az egytonnás, nagyjából terepjáróméretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet - 687 földi napot - fog eltölteni a Marson, ahol esetleges múltbéli mikrobiális élet nyomai után fog kutatni, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt. Mindezeken túl tovább vizsgálja az emberi marsmissziók lehetőségét is.

Az első, fekete-fehér képek

Élő kamerás képeket nem lehetett látni a landolásról, de a NASA a közvetítésében egy szimuláció segítségével illusztrálta, mi történik éppen. Magyar idő szerint 21 óra 44 perckor landolt a marsjáró, ezt a távolság miatt mintegy 11 perccel később detektálták a földi műszerek - hatalmas ováció tört ki a Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontban.

Nem sokkal ezután az első két kép is megérkezett a Perseverance első és hátsó kamerájának köszönhetően. Ezek "technikai" kamerák, a navigációt segítik – később nagyobb felbontású fotókat és "szelfiket" is küld majd az egység, számos értékes tudományos adattal egyetemben.

A NASA kilenc évvel a Curiosity 2012-es landolása után küldött újra sikerrel robotot a Marsra. Az esemény az Apollo-11 Holdat éréséhez fogható érdekességű.

Itt visszanézhető a Svábhegyi Csillagvizsgáló élő adása a landolásról, alatta a NASA élő közvetítése:

Itt pedig a NASA animációja a landolás előttről arról, hogyan is zajlik a folyamat:

A preview of what’s to come in just a couple of hours. Once I get this part behind me, I’ll finally be able to get to work. Can’t wait. #CountdownToMars pic.twitter.com/KDrOzNFats

— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) February 18, 2021

Bár a Perseverance küldetését nagyjából két földi évnek megfelelő időre (egy marsi évre) tervezték, könnyen lehet, hogy ennél jóval tovább szolgálja majd a tudományos megismerést, hiszen például a Curiosity-től is "csak" ennyit vártak, ám jóval többet teljesít, mivel azóta is üzemel.

A legújabb marsjáró sem tér vissza a Földre, az általa gyűjtött mintákat egy másik, az Európai Űrhivatallal közös küldetésben a 2030-as évek eleje felé tervezik elhozni.

Röptetés is lesz

A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezett, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül - onnan száll föl és oda is száll le.

A marsjáróval a felszínre juttattak egy olyan kísérleti eszközt is, mely

tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából.

Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

Alig több mint egy hét alatt a Perseverance a harmadik űreszköz, amely elérte a Marsot. Az Egyesült Arab Emírségek első marsszondája február 9-én, a Tianven-1 kínai űrszonda pedig másnap állt pályára a vörös bolygó körül.