eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban 2021. január 24-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Egy adag vakcina is elég lehet annak, aki már átesett a koronavíruson

Már az első adag vakcina beadása robusztus immunválaszt vált ki azoknál, akik voltak már koronavírusosak: ennek mértéke megegyezik az alapesetben a második oltás után kialakuló immunválaszéval.

Két, kisebb résztvevői létszámmal készített kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy azoknál, akik már átestek az új koronavíruson, egyetlen adagnyi vakcina is elegendő lehet a megfelelő védettség kialakulásához – írja a MedicalXpress.

Takarékos módszer

"Azok, akik már átestek az új koronavíruson, gyorsabban kezdenek antitesteket termelni nagyon magas mennyiségben, mint azok, akik még sosem találkoztak a vírussal" – mondta Viviana Simon, a New York-i Mount Sinai kórház Icahn Orvostudományi Karának kutató mikrobiológusa.

"Ez alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy

esetükben a második oltás nem szükséges.

Ez takarékosabb vakcinafelhasználáshoz vezet és nem kell feleslegesen átélniük az oltással járó kellemetlenségeket sem" – tette hozzá.

Az állítás vitás kérdés lehet a jelenlegi járványhelyzetben: a medRxiv hasábjain megjelent eredményeket szekértői ellenőrzés alá kell még venni, illetve klinikai kutatással kell alátámasztani azt, hogy valóban elégséges egyetlen oltás a már megfertőződöttek esetében, mindez pedig időbe telik majd,

Anthony Fauci, az USA egészségügyi főtanácsadója szerint minimum hónapok kérdése, hogy ezzel kapcsolatosan döntés születhessen. Franciaországban nem várnak ennyit: az egészségügyi főhatóság már most azt javasolja, hogy aki koronavírusos volt, azt egy adaggal oltsák, írja a Euronews. Ezt az oltást a megfertőződést követően 3-6 hónappal érdemes szerintük beadni.

Hosszan kell kutatni

A Mount Sinai kutatói korábban megbetegedett egészségügyi dolgozókat vizsgáltak: arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul esetükben az antitestszint az idő múltával, illetve lesznek-e köztük olyanok, akik újrafertőződnek. Amikor decemberben az első oltásokat is felvehették, kiterjesztették kutatásukat annak hatására is: azt találták, hogy 41, korábban a koronavíruson átesett oltott antitestválasza erősebb vagy ugyanakkora volt, mint 68 csak oltással immunizálté. Ez még azoknál is így alakult, akik tünetmentesen estek át a betegségen, vagy eredetileg alacsonyabb antitestszint produkáltak, mint más fertőzöttek.

Simon szerint logikus is, hogy

a megfertőződés megfeleltethető az oltás első adagjának,

így egy adag vakcina már épp elegendő. Egy másik, a Marylandi Egyetem által végzett kutatás is ugyanerre az eredményre jutott.

Vannak kérdések is

Nem mindenki támogatja ugyanakkor a teóriát: Thad Stappenbeck clevelandi immunitási szakértő szerint a magas antitesztszint nem mindig elegendő a súlyos megbetegedések elkerülésére. Fontos ugyanis a B-sejtes immunitás, ami azt mutatja, hogy a test megtanulta a vakcina által tanítottakat. További kísérletek szükségesek annak bizonyítására, hogy a fertőzésen már átesettek egyetlen oltása megfelelő lökést ad immunmemóriájuknak.

"Bár az antitestszint fontos, a B-sejtes immunitás a valóban kritikus. A finomhangolt immunválasz a hosszabb távú immunitás kulcsa" – vélekedik Stappenbeck.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×