2 °C
Nehéz, sötét, kihívásokkal teli év volt 2020. És reményekkel teli, a tudományos életben és a gyógyításban forradalmi év is volt, amelyben több gyógyszerfejlesztő cégnek is sikerült egy korábban még sosem használt technológiával, a hírvivő RNS, más néven mRNS használatával hatékony, működő oltást fejlesztenie. A Pfizer és a BioNTech mellett a Moderna – melynek nevét korábban ModeRNA írásmóddal jegyezték, egyenes utalásként a technológiára – és a CureVac is e téren merült el a sikeres kutatásokban. A Bloomberg cikke szerint mindezzel megnyílhat az út a rák sikeres gyógyítása előtt is.
Nem kell vírus
Az mRNS-technológián alapuló oltások trükkje, hogy nem igényelnek elölt vagy inaktivált vírust ahhoz, hogy hatásosak legyenek: inkább arra szólítják fel saját testünket, hogy kezdje el termelni a vírus valamilyen részét, a koronavírus esetében a tüskefehérjét, mely a vírus RNS-ét körbeöleli. Testünk ezen a maga készítette anyagon gyakorolja a vírus elleni harcot, hogy aztán egy valós megfertőződés esetén már rutinosan tudjon elbánni a SARS-CoV-2-vel együtt érkező proteinnel is.
A hírvivő RNS-en alapuló technológiának ez az erőssége: megmondja testünknek, milyen proteint kezdjen termelni, tehát az új koronavíruson túl más megbetegedések antigénjei is elkészíttethetők vele.
Biztonságos a technológia
A mindennapi életben az RNS molekuláris testvérétől, a DNS-től kap működési utasításokat a sejtmagban. A genom lemásolt szakaszait az RNS a citoplazmába szállítja, ahol a riboszóma nevű apró kis sejtgyárak az információ birtokában kezdik el a fehérjegyártást. A BioNTech és a Moderna ezt a folyamatot írták át, a DNS-t és a sejtmagot kihagyva abból. Először eldöntik, milyen fehérjére van szükség, majd megnézik, milyen aminosavak szükségesek annak gyártásához. Ezekből kódolják azt az utasítást, melyet az mRNS-nek be kell szállítania testünkbe.
A folyamat nemcsak nagyon gyors, de biztonságos is:
az RNS nem tud belépni a sejtmagba, és képtelen véletlenül géneket illeszteni DNS-ünkbe.
A kutatókat évtizedek óta izgatta ez a probléma, de a kilencvenes évekre meglehetősen divatjamúlttá vált a technológia kutatása, mivel az állatkísérletek során mindig végzetes gyulladási folyamatot indított be az mRNS.
Egy magyaré a megoldás
Aztán jött Karikó Katalin, aki a nyolcvanas években az USA-ba emigrálva egész tudományos karrierjét az mRNS kutatásának szentelte, még akkor is, amikor az irányzat mélyen volt. A kilencvenes években elvesztette kutatásainak anyagi támogatását, fizetése egy részét, rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, de nem hátrált meg. Közben legyőzte a rákot, majd a kétezres években megoldotta a hírvivő RNS problematikáját. Kutatótársaival rájött, hogy az uridin kicserélésével elkerülhető a végzetes gyulladás.
Eredményei mind a Moderna, mind a BioNTech alapítóinak figyelmét felkeltették, majd az utóbbiak szerződtették le.
Kezdetben a rákkutatásra fókuszáltak: tervük szerint az egyes ráktípusok antigénjének megtalálásával azt leküzdő anyag gyártására szólítják majd fel a testet hírvivő RNS segítségével.
Ha elérik céljukat, a rák gyógyításának mostani módszerei nevetségesen régimódiaknak tűnnek majd.
A kutatások azonban eddig igen lassan zajlottak: a BioNTech alapítói szerint kevesek számára volt vonzó sok pénzt befektetni ebbe az ágazatba úgy, hogy az eredményekre rengeteget kell várni. Az utóbbi időben meg is fogyatkoztak a támogatók. Ezen a koronavírus elleni vakcina sikere változtathat, hiszen itt az egyértelmű bizonyíték.
Karikót máris Nobel-várományosként emlegetik: innentől kezdve az mRNS-technológia valószínűleg pénzt, figyelmet és odaadást is vonz majd támogatói és kutatói oldalról. Bár ezzel sem került még karnyújtásnyi távolságba a rák gyógyítása, talán sosem jártunk ahhoz ilyen közel.
