Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: jarmoluk Pixabay

Az mRNS-technológia lehet a rákbetegek megmentője is

Az évente tízmillió áldozatot követelő rák mellett egyéb betegések gyógymódjában is kulcsfontosságú szerepe lehet annak, hogy sikerült csatasorba állítani a hírvivő RNS-t a gyógyításban.

Nehéz, sötét, kihívásokkal teli év volt 2020. És reményekkel teli, a tudományos életben és a gyógyításban forradalmi év is volt, amelyben több gyógyszerfejlesztő cégnek is sikerült egy korábban még sosem használt technológiával, a hírvivő RNS, más néven mRNS használatával hatékony, működő oltást fejlesztenie. A Pfizer és a BioNTech mellett a Moderna – melynek nevét korábban ModeRNA írásmóddal jegyezték, egyenes utalásként a technológiára – és a CureVac is e téren merült el a sikeres kutatásokban. A Bloomberg cikke szerint mindezzel megnyílhat az út a rák sikeres gyógyítása előtt is.

Nem kell vírus

Az mRNS-technológián alapuló oltások trükkje, hogy nem igényelnek elölt vagy inaktivált vírust ahhoz, hogy hatásosak legyenek: inkább arra szólítják fel saját testünket, hogy kezdje el termelni a vírus valamilyen részét, a koronavírus esetében a tüskefehérjét, mely a vírus RNS-ét körbeöleli. Testünk ezen a maga készítette anyagon gyakorolja a vírus elleni harcot, hogy aztán egy valós megfertőződés esetén már rutinosan tudjon elbánni a SARS-CoV-2-vel együtt érkező proteinnel is.

A hírvivő RNS-en alapuló technológiának ez az erőssége: megmondja testünknek, milyen proteint kezdjen termelni, tehát az új koronavíruson túl más megbetegedések antigénjei is elkészíttethetők vele.

Biztonságos a technológia

A mindennapi életben az RNS molekuláris testvérétől, a DNS-től kap működési utasításokat a sejtmagban. A genom lemásolt szakaszait az RNS a citoplazmába szállítja, ahol a riboszóma nevű apró kis sejtgyárak az információ birtokában kezdik el a fehérjegyártást. A BioNTech és a Moderna ezt a folyamatot írták át, a DNS-t és a sejtmagot kihagyva abból. Először eldöntik, milyen fehérjére van szükség, majd megnézik, milyen aminosavak szükségesek annak gyártásához. Ezekből kódolják azt az utasítást, melyet az mRNS-nek be kell szállítania testünkbe.

A folyamat nemcsak nagyon gyors, de biztonságos is:

az RNS nem tud belépni a sejtmagba, és képtelen véletlenül géneket illeszteni DNS-ünkbe.

A kutatókat évtizedek óta izgatta ez a probléma, de a kilencvenes évekre meglehetősen divatjamúlttá vált a technológia kutatása, mivel az állatkísérletek során mindig végzetes gyulladási folyamatot indított be az mRNS.

Egy magyaré a megoldás

Aztán jött Karikó Katalin, aki a nyolcvanas években az USA-ba emigrálva egész tudományos karrierjét az mRNS kutatásának szentelte, még akkor is, amikor az irányzat mélyen volt. A kilencvenes években elvesztette kutatásainak anyagi támogatását, fizetése egy részét, rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, de nem hátrált meg. Közben legyőzte a rákot, majd a kétezres években megoldotta a hírvivő RNS problematikáját. Kutatótársaival rájött, hogy az uridin kicserélésével elkerülhető a végzetes gyulladás.

Eredményei mind a Moderna, mind a BioNTech alapítóinak figyelmét felkeltették, majd az utóbbiak szerződtették le.

Kezdetben a rákkutatásra fókuszáltak: tervük szerint az egyes ráktípusok antigénjének megtalálásával azt leküzdő anyag gyártására szólítják majd fel a testet hírvivő RNS segítségével.

Ha elérik céljukat, a rák gyógyításának mostani módszerei nevetségesen régimódiaknak tűnnek majd.

A kutatások azonban eddig igen lassan zajlottak: a BioNTech alapítói szerint kevesek számára volt vonzó sok pénzt befektetni ebbe az ágazatba úgy, hogy az eredményekre rengeteget kell várni. Az utóbbi időben meg is fogyatkoztak a támogatók. Ezen a koronavírus elleni vakcina sikere változtathat, hiszen itt az egyértelmű bizonyíték.

Karikót máris Nobel-várományosként emlegetik: innentől kezdve az mRNS-technológia valószínűleg pénzt, figyelmet és odaadást is vonz majd támogatói és kutatói oldalról. Bár ezzel sem került még karnyújtásnyi távolságba a rák gyógyítása, talán sosem jártunk ahhoz ilyen közel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×