Infostart.hu
eur:
366.67
usd:
327.74
bux:
142701.83
2026. október 7. szerda Amália
Koraszülött baba lába a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának koraszülött intenzív osztályán a koraszülöttek világnapján, 2015. november 17-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Anyaméh-átültesére készülnek Pécsen

Már mintegy száz kutató csatlakozott a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium egyedülálló programjához. A Pécsi Tudományegyetem által koordinált projekt célja, hogy olyan kutatási és innovációs produktumokat dolgozzanak ki és tegyenek közkinccsé, amelyekkel csökkenthető a termékenység zavara.

Ma Magyarországon a meddőség a párok 15 százalékát érinti. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium az emberi szaporodóképesség zavaraival, betegségeivel foglalkozik. A háttérben lévő biológiai, orvosi okok közül szeretnék megérteni azokat, amelyek eddig nem voltak gyógyíthatóak – mondta el az Inforádiónak Kovács L. Gábor projektvezető, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának professzora.

„Próbálunk új, innovatív eszközökkel újabb réseket ütni a témában, az édesanya szervezetét tekintve, megérteni az embrió életéből azt, ami megérthető a küldött biokémiai jelek alapján, és természetesen kiterjesztettük a vizsgálatot a férfi terméketlenségre is” – magyarázza Kovács L. Gábor, ugyanis

a meddőség valós oka az esetek csaknem ötven százalékában az apa szervezetében van.

A kutatási program egyik legunikálisabb terve az anyaméh-átültetés, amelyre eddig még nem volt példa Magyarországon – emelte ki a projekt vezetője.

„Ennek ki kell dolgozni az engedélyezései fázisától kezdve sok mindent, az operáltat és a donort is elő kell készíteni, az immunológiai védelmet biztosítani kell – mondta a professzor. – Ebben vannak nőgyógyászati bravúrok, és vannak transzplantációval kapcsolatos egészen speciális rutinok, amiket meg kell teremteni a pécsi egyetemen. Nagy várakozással vagyunk, ambiciózus, nagy kihívást jelent ez a programrész.”

Kovács L. Gábor hozzátette: emellett számos innovatív eszközrendszert is szeretnének kidolgozni, például egy olyan tesztet, amellyel behatárolható, mely órákban fogamzóképes az édesanya méhe. Már most több innovatív gyártó is jelezte részvételét a programban.

„A világ egyik legnagyobb diagnosztikai gyártója,

a Roch a fogamzással és a nőgyógyászati ciklussal kapcsolatban szeretne tesztet gyártani”

– árulta el a projektvezető. Azt is elmondta, hogy a Nestlét például az érdekli, hogy a magzat táplálása és fejlődése között milyen összefüggések vannak.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium nagyszabású programjához eddig csaknem száz kutató, kilenc egyetemi intézet, három kar és húsznál több innovatív vállalat csatlakozott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben Paks vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben Paks vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Kármán András szerint kifulladt a korábban sikeres magyar gazdasági modell

A magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe történő bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régió legalacsonyabbjai között maradt – hangzott el Kármán András pénzügyminiszter előadásában a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×