62 ezer, a koronavírus-fertőzésen január 20. és augusztus 1. között átesett amerikai beteg orvosi kartonjainak elemzése képezte az Oxfordi Egyetem kutatásának alapját: a kutatók szerint eddig ez a legszéleskörűbb elemzés, amely a koronavírus és a mentális betegségek közti esetleges kapcsolatnak jár utána. A CNN cikke szerint azt találták, hogy a koronavírus-diagnózist követő három hónapban a kutatásban részt vevők 18 százalékánál, azaz csaknem egyötödénél diagnosztizáltak valamiféle pszichiátriai betegséget. Ez nem kevesebb, mint duplája annak a számnak, ami az egyéb betegségek által érintettek kontrollcsoportjában előfordul. Az egyéb betegségek között influenzások, egyéb felsőlégúti betegségeken túllévők, vese- és epekövesek, valamint bőfertőzésen vagy csonttörésen átesettek voltak.

David Curtis nyugalmazott professzor, a pszichiátriai betegségek szakértője szerint az adatokból nem érdemes nagyon messzire mutató konklúziót levonni.

"Nehéz meghatározni, mi ennek az eredményenk a valódi jelentősége.

Gyakran születnek ezekhez hasonló diagnózisok pszichiátereknél, és nem is meglepő az, ha azoknál, akik elkapták a koronavírust, ez kicsit nagyobb arányban fordul elő.

A betegek aggódhattak azért, hogy mi történik, ha sokkal rosszabbul lesznek.

Emellett pedig rövidebb ideig meg kellett, hogy tapasztalják az elszigeteltség érzését is" - fogalmazott Curtis.

A kutatás azt nem vizsgálta, hogy mi lehet az összefüggés a koronavírus és ezen diagnózisok között. A vírus okozta, egyszerű neurológiai vagy biológiai hatás is állhat az események hátterében, a Curtis professzor említette aggodalmak is okozhatják ezt, vagy akár a használt gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet ilyen állapot. Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria-professzora szerint emiatt óvatosan kell bánni a következtetésekkel.

A kutatás további eredménye az, hogy

a korábbi években előfordult mentális betegség a koronavírussal való megfertőződésre hajlamosít,

egyéb kapcsolódó alalpbetegségek nélkül is.

Az eredmények értékelésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy hosszabb távú megfigyelésekre is szükség van a jelenség megértéséhez három hónapnál, valamint az elemzés során arra nem tértek ki a kutatók, hogy a diagnosztizált páciensek közül vajon hányan szenvednek hosszú covidban, amely hónapokon keresztül rontja jelentősen az életminőséget, ezzel növelve az ilyen, neurológiai betegségek kockázatát.