Véletlenszerű genetikai változások és az emberi immunrendszer hatása következtében jött létre a kutatók által D614G kódnévvel illetett mutáció. A változás a tüskefehérjén következett be: ez az a része a vírusnak, amely megnyitja az emberi sejteket a vírus előtt.

Az ötezer houstoni beteg bevonásával készült kutatás meglepő eredménye az volt, hogy

míg az első hullám ideje alatt a betegek 71 százaléka kapta el ezt a variációját a vírusnak, addig mostanra az arány 99,9 százalékra kúszott fel

– tudósít a Scitech Daily.

Bár houstoni adatokra alapozzák a kutatást, a nemzetközi trend ugyanezt mutatja. Egy még júliusban publikált tanulmány szerint egyetlen hónap leforgása alatt a D614G vált a SARS-CoV-2 világszerte domináns formájává 28 ezer minta elemzésének tanúsága szerint, azaz

a mutáció egyszerűen legyőzte a többit.

Hogy ez minek köszönhető, azt egy 25 ezer génszekvenált mintán végzett brit kutatás találta meg: kicsit gyorsabban terjed a D614G, így könnyebben hoz létre gócpontokat.

A természetes szelekció egy ilyen mutációnak kedvez, de nem minden kutató van meggyőződve a magyarázat helyességéről. Ők jobban hisznek az alapító hatás elméletben: eszerint ez a vírusmutáció került át Európába és Észak-Amerikába elsőként, ezáltal előnye van a többihez képest.

A tüskefehérjének egyéb ismert mutációi is vannak,

ezek közül az egyik képes elkerülni azt a semlegesítő antitestet, amelyet a szervezet a SARS-CoV-2-vel történő megfertőződéskor termelni kezd.

Ez lehetővé teheti, hogy a vírus könnyebben utat találjon magának immunrendszerünket megkerülve, szerencsére azonban ez a mutáció meglehetősen ritka. A fertőzőképességen nem tudjuk, mennyit alakít egy ilyen változás. Olyan mutációt nem fedeztek fel ebben a kutatásban, amely a készülő oltások vagy a terápiás antitest-készítményekkel szemben is tudna hasonlóképp viselkedni.

A kutatók eddig összesen 285 koronavírus-mutációt azonosítottak: ahogyan a vírus egyre több embert fertőz meg világszerte, úgy keletkezik egyre több változata is. Minden egyes új megbetegedés újabb esély valamiféle mutáció létrejöttére: épp ezért a kutatók folyamatosan monitorozzák a betegségeket okozó koronavírus-változatokat és azok tulajdonságait.