A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A fő cél a kutatóintézetekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosítson forrást – olvasható az Akadémia Infostartnak megküldött közleményében.

2011-től már nemcsak akadémiai kutatóintézetekben, hanem egyetemeken is működhettek a Lendület program által támogatott csoportok.

Újabb 9 kiváló lendületes kutató

2009 és 2019 között összesen 180 lendületes kutatócsoport alakult. Ezek közül 79 aktív, 48 beépült valamelyik volt akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet szervezetébe. Az egyetemeken létesítettek közül 39 már befejezte a munkáját. A volt akadémiai kutatóhálózatban működők közül 7 befejezte tevékenységét, de még nem épült be a szervezetbe, 7 pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozása miatt.

A Lendület-kutatócsoportok száma most 9-cel bővült.

Az idei pályázati felhívásra 106 érvényes pályázat érkezett. 47 az önálló kutatói pályát kezdő, 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók kategóriájában, a Lendület I.-ben. E kategória nyertesei vállalják, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására. 59 pedig a sikeres önálló kutatói pályát folytató, 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutató számára kiírt Lendület II.-re. E kategória nyertesei vállalják, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Consolidator” vagy „Advanced” kategóriájában, vagy egyéb nemzetközi pályázat keretében nyernek el a Lendület-támogatással összemérhető, a támogatási periódus utáni időszakra a csoport fenntartásához szükséges finanszírozást.

Mint írják, a pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Az első szakaszban a formailag érvényes pályázatokat legalább 3 anonim szakértő bírálta. A második szakaszban a felkért zsűri a pályázati anyagok és az anonim bírálatok alapján rangsorolta a pályázatokat, majd javaslatot tett az MTA elnökének a támogatandó pályázatokra.

A 9 nyertes pályázó 360 millió forintos támogatásban részesül az első kutatási évben.

Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül 4 valamely kutatóközpontban vagy -intézetben, 5 pedig egyetemen, ebből 3 az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytathatja a munkáját.

A 9 nyertes közül 7 férfi és 2 nő, valamennyien hazai intézményben dolgoznak.

A Lendület-pályázat idei nyertesei

Babai Dániel etnoökológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa a természet- és társadalomtudományok képviselőit fogja össze annak érdekében, hogy megvizsgálják napjaink közép- és kelet-európai vidéki társadalmait, az ott élő emberek természeti környezethez fűződő sokszínű kapcsolatát, hagyományos ökológiai tudását. Céljuk, hogy a helyi közösségekkel együtt gondolkodva, a helyi ökológiai tudást és a tudományos megismerés eredményeit egyesítve alakítsanak ki olyan tájhasználati formákat, amelyek segíthetik a lokális közösség és a természeti környezet fenntartható, az ökológiai, társadalmi, politikai változások hatásaira is megfelelő módon reagáló komplex társadalmi-ökológiai rendszereinek kialakítását.

Csikvári Péter matematikus, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense napjaink egyik legizgalmasabb tudományos témájával, a hálózatokkal foglalkozik. Kutatócsoportjának célja fejleszteni azt a matematikai eszköztárat, amellyel nagy hálózatokat, matematikai nyelven gráfokat, kvantitatív módon lehet megérteni. Ehhez a matematika, a statisztikus fizika és a számítógép-tudomány több területének ismereteit szeretnék közös kontextusba helyezni, kihasználva a statisztikus fizikusok intuícióját, a számítógép-tudomány algoritmikus szemléletét és a matematika precíz fogalomalkotását.

Az emberiség akár 4 százalékát is érintik az olyan gyermekkorban kialakuló szembetegségek, amelyek a két szem összehangolását zavarják meg, ezáltal a látókéregben is elváltozásokat okoznak, kihatva például az olvasási képességre és a mozgáskoordináció különböző formáira. Ezek az elváltozások, különösen a látott mozgások gyors feldolgozását végző agykérgi neurális áramkörök funkciói a ma használt terápia során nem korrigálhatók. Vizuálisan irányított viselkedési formák pontos végrehajtásához több agyterület összehangolt számításai szükségesek. Hillier Dániel neurobiológus, a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Pszichológiai Intézete tudományos munkatársának célja, hogy feltárja kérgi és szubkortikális területek, valamint azokon belül egyes sejttípusok szerepét binokuláris információfeldolgozási funkciókban normál és indukáltan tompalátó állatokban. Kutatócsoportja macska agyában fogja a legmodernebb, genetikailag célzott sejtáramkör-hozzáférési stratégiákat használni. Ezek lehetővé teszik a binokuláris integráció okozati és sejttípus-specifikus tesztelését és helyreállítását indukált tompalátás betegségmodelljében.

A nagyszilárdságú polimerkompozitok jelentősége vitathatatlan, azonban hátrányaik az újrahasznosítás nehézségei, a hosszú termékgyártási idő, valamint a geometriai korlátok. Kovács József Gábor gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának docense, a Polimertechnika Tanszék tanszékvezető-helyettese egy speciális hibrid technológia, a termoplasztikus gyantainfúzió (Thermoplastic-Resin Transfer Molding, T-RTM) továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az eljárás a polimerek in situ, szerszámban történő polimerizációján alapszik, egyesítve a hagyományos kompozitok és a fröccsöntés előnyeit.

A szennyvíztisztításhoz kapcsolt biohidrogén termelésében lehet majd hasznosítható az a kutatás, amelyet Maróti Gergely biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa tervez. Minden mikroorganizmus közösségben él, amelynek összetétele és komplexitása nagy változatosságot mutat. A kutatók az utóbbi évtizedekben részlegesen megismerték számos modellmikroba működését, azonban a legtöbb esetben a kutatások nem a vizsgált organizmusok természetes közegében történtek, hanem definiált, leegyszerűsített laboratóriumi rendszerekben. Bár néhány alapvető mikrobiális interakcióról molekuláris szintű információkkal is rendelkeznek a tudósok, a részletesen tanulmányozott rendszereknek még így is számos aspektusa vár felfedezésre (pl. további együtt élő organizmusok befolyásoló hatása vagy a fajok közötti információáramlás pontos útja és közvetítő elemei). Maróti Gergely specifikus célja az extracelluláris, fajok közötti elektrontranszfer (EET) jelentőségének vizsgálata összetett mikrobiális rendszerekben.

Niederreiter Zoltán asszíriológus, régész, történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortudományi Intézetének adjunktusa. Fő célkitűzése egy mintegy 5500 pecséthengert tartalmazó elektronikus adatbázis elkészítése az Újasszír, Újbabilóni és Akhaimenida Birodalom korára (i. e. 1000–300) keltezett pecséthengerek összegyűjtése és osztályozása után. Kutatócsoportja vizsgálja majd a tárgyak eredetét, anyagát, készítési technikáját, ábrázolását. Arra törekednek, hogy a pecséthengereket feliratuk alapján bevonják a történeti, vallástörténeti, kulturális vagy filológiai aspektusból végzett kutatásokba. Terveik között szerepel a Szépművészeti Múzeum, a Bibliothèque National de France és három amerikai gyűjtemény pecséthengereinek kiadása. Ezek annak a megközelítőleg 250 publikálatlan pecséthengernek a felét adják, amelyeket a világ több mint 20 múzeumában tanulmányoztak és dokumentáltak a magyar szakemberek. A tárgyak egy részét francia (Achéménet, SESPOA) és amerikai (Yale University) kutatócsoportokkal közösen kívánják feldolgozni. A projekt főbb eredményeit a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán mutatják majd be.

A mai fizika egyik központi kérdése a sokrészecskés kvantumrendszerek vizsgálata. Noha az egyes részecskéket leíró törvények ismertek, egy sok összetevőből álló rendszer együttes viselkedése nagyon különböző lehet. Fontos megérteni az erősen kölcsönható rendszereket és dinamikájukat. Az alapvető megértésen túl ez fontos lehet az olyan új kvantumtechnológiák számára, amelyek az erősen összefonódott anyag kontrollálására építenek. Pozsgai Balázs fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Elméleti Fizika Tanszékének tudományos munkatársa kutatásában az ún. integrálható kvantumos sokrészecske-rendszerek dinamikájával foglalkozik. Ezek a modellek térbeli dimenziós, erősen kölcsönható spinláncokat, illetve kvantumgázokat írnak le. Célja olyan matematikai eszköztár kiépítése, illetve továbbfejlesztése, amellyel leírhatóvá válik e rendszerek dinamikai viselkedése. A projekt olyan alapkutatás, amely több ponton kapcsolódik a csapdázott atomos kísérletekhez, továbbá tisztán matematikai kérdésekhez és az elméleti fizika egy másik ágához, az AdS/CFT megfeleltetéshez is.

Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának adjunktusa a Lendület program keretében a diéta és a sport hatását vizsgálja a mikrobiomra és az emberi gének működésére. Munkája jelentőségét az adja, hogy az elhízás és társbetegségei – diabétesz (T2D), inzulinrezisztencia (IR) – a modern társadalmak egészét érintő egészségügyi problémát jelentenek. Hazánk Európa legelhízottabb országa, és élen jár számos komplex betegségben is, amelynek kialakulásában az öröklött tényezők mellett az életmód is fontos szerepet játszik. A modern genomikai kutatások elsősorban a gazdagének és a mikrobiom betegségekkel való kapcsolatainak vizsgálatára irányulnak. A projekt keretében úgy vizsgálják majd a diéta és a sport hatását a mikrobiomra és az emberi gének működésére, hogy mintaként elhízott, IR-es és T2D-s páciensek székletmintáját elemzik. Kutatásaikkal feltárhatják az életmód, az egészség, a mikrobiom és a gazdaszervezet génműködése közti kapcsolatokat. Eredményeik fontosak lehetnek egészségmegőrző diétás stratégiák, klinikai terápiák, appok kidolgozásához.

A tömegspektrometria olyan nagyműszeres analitikai módszer, amelyet elsősorban szerves vegyületek és biomolekulák kimutatására és szerkezetük felderítésére alkalmaznak. A technika kulcsfontosságú szerepet tölt be a természettudományok és az orvostudomány számos területén. Ionmobilitás-spektrometriával kombinálva a módszer teljesítőképessége tovább növelhető. Vácziné Schlosser Gitta kémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának posztdoktori ösztöndíjasa az akadémiai program támogatásával az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthető fehérjék szerkezetvizsgálatát végzi majd el tömegspektrometriára épülő módszerekkel. Ezen a gyorsan fejlődő tudományterületen olyan új technikák kidolgozását tűzte ki célul, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és megbízhatóbban lesz lehetőség molekulák pontos szerkezetét feltérképezni. Különösen fontos ez olyan fehérjék esetén, amelyek nem kívánt átalakulása a szervezetben betegségekhez vezet. A kísérleti munkára épülő alapkutatási projektben új műszeres megoldások, valamint új bioanalitikai technikák megvalósításán és alkalmazásán dolgoznak majd.