Infostart.hu
eur:
387.44
usd:
334.17
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Szomorú felfedezés a valaha élt legnagyobb madarakról

Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyasokat, a madagaszkári elefántmadarakat - állapították meg kutatók egy tízezer éves csontmaradványon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján.

Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban 6000 évvel korábbira teszi a megjelenését - írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.

"A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük" - mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa.

Az ember és az elefántmadarak - valamint sok más, ma is létező állatfaj -

évezredeken át egymás mellett éltek a szigeten, a madarak csak nagyjából 1000 éve pusztultak ki.

"Úgy tűnik, több mint 9 ezer éven át zavartalanul élt ugyanazon a szigeten az elefántmadár és az ember, aki ezek szerint nem jelentett túl nagy veszélyt a hely állatfajaira az eltelt évezredek nagy részében, ami új ismeretekkel szolgálhat a mai állatvédők számára" - tette hozzá Hansford.

A legalább egytonnás súlyú, állva mintegy 3 méter magas madarak még a dinoszauruszokénál is nagyobb tojásokat tojtak. A szigeten fajaik, az Aepyornisok és a Mullerornisok más ritka fajokkal, többek között az óriáslemurokkal éltek, melyek azóta szintén kihaltak.

Több elmélet született már arról, mikor és mért pusztultak ki az elefántmadarak és mennyi írható ebből az ember számlájára: a csontkövületen talált vágásnyomok az ember minden eddiginél korábbi jelenlétére utalnak.

"Amíg további régészeti bizonyítékokra nem bukkanunk, nem tudjuk, honnan jöttek, kik voltak ezek az emberek, valamint azt sem, mikor és hogyan tűntek el a szigetről" - magyarázta Patricia Wright, a tanulmány társszerzője, a Stony Brook-i Egyetem munkatársa.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×