2010-ben a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával mintegy 200 nemzet megállapodott arról, hogy a bolygó földterületeinek mintegy 17 százalékát alakítják át nemzeti parkokká és más védett övezetté 2020-ra, ami a sarokköve az állatok és növények védelmének a környezetszennyezéstől, erdőirtástól és a klímaváltozástól.

A kormányok adatai szerint ma már a világ földterületeinek 15 százaléka védett térség, 200 ezer ilyen terület van, ám ezek nagy része nem felel meg az előírásoknak a Queenslandi Egyetem kutatói által a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint.

"Az emberi beavatkozás legátfogóbb globális térképét felhasználva kimutattuk, hogy

a védett területeknek hatmillió négyzetkilométere áll intenzív emberi nyomás - útépítés, városfejlesztés, farmok létesítése, vasútépítés - alatt"

- írták a szakemberek tanulmányukban. Ez a terület nagyjából akkora, mint India és Argentína területe összesen. A legveszélyeztetettebb védett térségek a mangroveerdők, a mediterrán térség erdői, egyes mezők és szavannák.

James Watson professzor, a tanulmány társszerzője a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy az adatok megdöbbentették. "A kormányok hangoztatják, hogy ezek természetvédelmi területek, ám valójában nem azok" - hangsúlyozta.

A tanulmány az emberi tevékenység által veszélyeztetett természetvédelmi területek közé sorolta az ukrajnai Kamenyec-Podolszk térségét, ahol a nemzeti parkban növekszik a város, a tanzániai Mikumi Nemzeti Parkot, amelyen keresztül utat építenek, valamint a Dadohaehaesang dél-koreai nemzeti parkot, ahol mezőgazdasági területeket létesítenek.