A kutatás eredményei szerint abban, hogy a gazda mennyit foglalkozik, mennyit törődik a kutyájával, lényegében nem volt különbség a fajtatiszta és a keverékek között. Más demográfiai tulajdonságokban viszont erős különbségek voltak – közölte Turcsán Borbála, a tanulmány szerzője.

„Jelentős különbségek voltak az ivararányban, az ivartalanítás arányában, abban, hogy van-e másik kutya a háztartásban, hol tartja a kutyát, milyen idős korában adoptálta a kutyát, jelentős különbségek voltak. De abban, hogy mennyit játszik a kutyával, mennyi időt tölt vele, beengedi-e az ágyába, nem volt különbség a fajtatiszta és a keverék kutyák között” - tudatta a kutatás eredményeit az etológus.

Turcsán Borbála közölte: eszerint

a keverék kutyák körében több volt a problémás viselkedés, többen közülük nyugtalanabbak, kevésbé barátságosak más kutyákkal.

„Ennek két oka lehet véleményünk szerint. Egyrészt genetikai vagy korai szocializációs különbségekre vezethető vissza. Másrészt pedig mások lehetnek a tartási körülmények, ami viselkedésbeli különbségeket generálhat” - magyarázta a tanulmány szerzője.

Kiemelte: a gazdáknak a kutyákhoz való hozzáállása hasonló a keverék és a fajtatiszta kutyák esetében. Ám a képzettségben nagyon jelentős a különbség:

a keverék kutyák között nagyon sok olyan volt, akit sohasem képeztek, sohasem járt kutyaiskolába, míg a fajtatisztáknál ez az arány sokkal alacsonyabb volt.

Turcsán Borbála elmondta, hogy végeztek egy olyan vizsgálatot is, amiben ugyanezeket a viselkedésjegyeket vizsgálták úgy, hogy kiegyenlítették a mintát az adott tartási körülményekre.

Ennek eredménye szerint

a keverék kutyák képezhetőbbek, ha ugyanazt a mennyiségű képzést kapják, mint a fajtatiszta társaik.

És ugyanez igaz a más kutyákhoz való viszonyukra is.

Ám a problémás viselkedésben és a nyugtalanságban akkor is megmaradt az eltérés a keverék és a fajtatiszta kutyák között.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!