Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Jelentős eredményeket hozott a Nemzeti Agykutatási Program

Eredményesen működik a Nemzeti Agykutatási Program, amit széles körű összefogás övez - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a témában tartott konferencián. A program keretében magyar tudósok például kimutatták, az internetfüggőség agyszerkezeti változást okoz.

A politikusok, a kutatók és a társadalom széles körű összefogására van szükség ahhoz, hogy jelentős kutatási eredmények születhessenek, illetve azokat finanszírozni tudja az ország – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a két éve indult, 12 milliárd forintból megvalósuló Nemzeti Agykutatási Programról tartott konferencián.

Lovász László szerint az ilyen nagy kutatási programokra szükség van, mert egyre komplexebb és bonyolultabb társadalmunkban egyre több olyan kérdés van, amelyet egy kutató vagy csoport önmagában nem tud megoldani.

Fontos az is, hogy a kutatói szabadság fennmaradjon, a tudósok maguk választhassák meg témájukat, azt tudják ugyanis a legodaadóbban vizsgálni, így várhatók el nagy eredmények – tette hozzá.

Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint szükség van jelentős nemzeti kutatási programokra, amelyek meghatározott területeket ölelnek fel. Ezen versenyképes területekre tudják biztosítani a támogatást, azonban – elmondása szerint – nagyon fontos az őszinteség is, és a kutatók ne ígérjenek olyat, ami nem elérhető. Fokozatosan kell növelni a forrásokat és meg kell mutatni a társadalomnak, miként hasznosulnak ezek középtávon – hangsúlyozta.

Freund Tamás, az MTA alelnöke, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke egyebek közt arról beszélt 2010-ben majdnem 800 milliárd euróba kerültek az idegrendszeri betegségek az Európai Uniónak, ami kicsit több, mint másfélszerese a másik öt, legtöbb pénzbe kerülő betegség összköltségének, közte a szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a rákra költött pénznek.

A WHO kimutatása szerint is a 2020-as, 2030-as éveknek egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegségei a depresszió, a szorongás, a krónikus stressz és ezek szomatikus következményei – emelte ki.

Éppen ezért világszerte halaszthatatlan politikai feladat az agy- és elmebetegségek kutatása – mondta Freund Tamás, hozzátéve, a 2014-ben indult és jelenleg félidejében járó Nemzeti Agykutatási Programról már most jelentős eredményeket hozott. A 12 milliárd forintból 58 labort támogatnak, és 31 új labort segítettek létrehozni. Kilenc laborvezető tudós külföldről érkezett Magyarországra.

Az egyik legmeglepőbb megállapításnak és sikertörténetnek nevezte, hogy az internetfüggőség agyszerkezeti változást okoz. Jelentős eredmény az epilepszia kutatása terén az elektróda-rendszer alkalmazása és hazai továbbfejlesztése vagy neuropszichiátriai betegségek esetén a mélyagyi stimuláció.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója is kiemelte, a vállalat sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő egyetemi és akadémiai háttér, illetve az, hogy csak bizonyos területekre koncentráljanak a kutatások során. Megemlítette, hogy a Richter által előállított és szabadalmaztatott vegyülettel sikerült olyan klinikai vizsgálatokat lefolytatni, amelynek az amerikai egészségügyi hatóság törzskönyvet adott. A gyógyszergyár partnere a magyar szabadalommal az Egyesült Államokban március óta 32 millió dolláros forgalmat ért el – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×